Idén lezárulhatnak Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásai
Lehetőség van arra, hogy még idén lezáruljanak a horvát EU-csatlakozási tárgyalások - állapította meg szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján a horvát bővítés témakörének jelentéstevője. Délnyugati szomszédunk így reálisan 2013-ban csatlakozhat az EU-hoz.
Hannes Swoboda, az Európai Parlament (EP) osztrák szociáldemokrata képviselője úgy vélekedett, hogy ha ez idén - vagy legkésőbb a jövő év elején - megtörténik, akkor reálisan 2013-as horvát csatlakozással lehet számolni, mert a ratifikációs folyamat minden tagországban meglehetősen időigényes.
"Hatalmas teljesítmény lenne, ha egy év alatt végezni lehetne a ratifikációval" - válaszolta arra a kérdésre, vajon beléphet-e az unióba Horvátország 2012. január elsején. Az EP külügyi bizottságában - közölte az osztrák politikus - ellenszavazat nélkül, néhány tartózkodás mellett fogadták el a horvát csatlakozási folyamatot pozitívan megítélő állásfoglalást.
Swoboda szerint még két feltétele van annak, hogy a horvátok sikeresen lezárhassák a csatlakozási tárgyalásokat. Az egyik, hogy Zágráb tegyen fokozott erőfeszítést a teljes együttműködésre a délszláv háborús bűncselekmények ügyében eljáró hágai nemzetközi törvényszékkel.
Konkrétan azokról az iratokról van szó, amelyeknek alapján feltételezhetően tisztázható lenne a felelősség az 1995 augusztusi "Vihar" hadművelet során a horvátok által szerbek ellen elkövetett bűncselekmények ügyében. Ezeket az iratokat a horvátok "nem találják".
Swoboda elmondta: Serge Brammertz, a hágai törvényszék főügyésze maga sem tudja, hogy az okmányok még léteznek-e, vagy már megsemmisítették azokat. Az unió mindenesetre azt várja Horvátországtól, hogy tegyen meg mindent a papírok fellelése érdekében.
A másik feltétel - mondta Swoboda -, hogy végérvényesen rendezzék a horvát-szlovén területi vitát, amely miatt Szlovénia sokáig akadályozta a horvát csatlakozási tárgyalások folytatását. E témában már érdemi áttörés történt, de még jogi érvénnyel is le kell zárni a kérdést.
Az EU Horvátország mellett Törökországgal is folytat csatlakozási tárgyalásokat. Ankara megítélése azonban ellentmondásos: mint az EP-képviselők megállapították, történtek bizonyos török reformlépések, de az egyik parlamenti párt betiltása aggodalomra ad okot.
Szintén hivatalos tagjelölt - 2005 óta - Macedónia, de ezzel a balkáni országgal még nem kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások. Az Európai Parlament külügyi bizottsága szeretné, ha e tárgyalások végre megindulhatnának, és azt sürgeti, hogy mielőbb rendezzék a macedón-görög névvitát. Athén ugyanis - a görögországi Makedónia nevű tartomány miatt - nem fogadja el, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság a Macedónia nevet használja.