Ma kezdődik az ENSZ koppenhágai klímacsúcsa
Hétfőn kezdődik Koppenhágában az ENSZ 15. klímaváltozási konferenciája, amelynek célja a 2012-ben lejáró Kiotói jegyzőkönyv felváltása egy új nemzetközi megállapodással.
A december 18-ig tartó tanácskozásra 192 országból összesen mintegy 1800 küldött érkezik a dán fővárosba. Munkájukat több ezer újságíró kíséri figyelemmel, és várhatóan több tízezer tüntető is összegyűlik majd, hogy nyomást gyakoroljanak a Bella konferenciaközpontban ülésező küldöttekre.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló konferencián több mint 100 állam- és kormányfő vesz részt, ők a legfontosabbnak tartott utolsó két napra, december 17-18-ra érkeznek Koppenhágába. Magyarországot Bajnai Gordon miniszterelnök képviseli.
Barack Obama amerikai elnök az eredetei tervek szerint december 9-én szólalt volna fel a tanácskozáson, a hétvégén azonban a Fehér Ház közölte, hogy Obama mégsem 9-én, hanem 18-án vesz részt a tárgyalásokon, mert "az elnök úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államok húzóereje kétségkívül hatékonyabb lesz", ha a konferencia végén van jelen személyesen.
Az előzetes vállalások értékelése
Alig maradnak el a tudományos konszenzus szerint minimálisan szükségestől a koppenhágai klímacsúcs előtt bejelentett nemzeti vállalások - derül ki egy vasárnap kiadott tudományos jelentésből, melyet Nicholas Stern brit közgazdász vezetésével a Grantham Klímaváltozási és Környezeti Kutatóintézet állított össze.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) megbízásából készített tanulmány eredménye ellentmond számos korábban napvilágot látott elemzésnek, melyek szerint az eddig nyilvánosságra hozott vállalások messze elmaradnak a tudomány által szükségesnek ítélttől.
A helyzet kedvezőbb értékelése annak köszönhető, hogy a korábbi tanulmányokkal ellentétben, melyek többsége csak a fejlett országok vállalásait vette számításba, ez a tanulmány Kína és más fejlődő államok ajánlatait is figyelembe veszi - érvelnek a kutatók. Igaz, minden vállalás felső határával számoltak, és feltételezték, hogy az országok maradéktalanul meg is valósítják azokat - ismerték el.
"Azok, akik azt állítják, hogy Koppenhágában lehetetlen egyezségre jutni, egyszerűen tévednek" - nyilatkozta a tanulmány közzétételekor Achim Steiner, az UNEP igazgatója Koppenhágában.
A UNEP szerint a klímaváltozás legrosszabb következményei elkerülhetők, ha a globális szén-dioxid-kibocsátás 2020-ban nem haladja meg az évi 44 milliárd tonnát. Az eddig tett vállalások felső határával számolva a jelentés szerint a jelenlegi 47 milliárdról 2020-ra 46 milliárd tonnára csökkenthető a kibocsátás, így a tárgyalások során már "csak" 2 milliárd tonnás differenciát kell áthidalni.
"A rés jelentősen szűkült: mindössze néhány milliárd tonnányira vagyunk az egyezségtől" - hangsúlyozta Steiner.
Radzsendra Pacsauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetője ugyanakkor az AP hírügynökségnek vasárnap este adott nyilatkozatában az amerikai vállalás jelentős fokozását sürgette.