A halálos ítélet kiszabására és végrehajtására egyaránt vonatkozó moratóriumot 1999-ben hirdette meg az alkotmánybíróság, mivel ez volt az egyik előfeltétele annak, hogy Oroszország csatlakozhasson az Európa Tanácshoz. Az intézkedés arra az időre szólt, amíg az ország egész területén biztosítani lehet az esküdtszéki tárgyalást minden olyan vádlottnak, akinek a bűncselekményére a törvények értelmében halálbüntetés is kiszabható. Az esküdtszéki bíráskodást az Oroszországi Föderáció területén utolsóként Csecsenföldön vezetik be január 1-jén.

Valerij Zorkin, az alkotmánybíróság elnöke indoklásban egyebek mellett arra hivatkozott, hogy az Európa Tanácshoz való csatlakozással Oroszország vállalta egyebek mellett a halálbüntetés eltörlését is.

Az Alkotmánybíróság állásfoglalását a legfelső bíróság kérte október 29-én kelt beadványában, mivel azok a feltételek, amelyekre a moratóriumot alapozták - az esküdtszéki bíráskodás bevezetése az Oroszországi Föderáció egész területén – 2010. január 1-jén teljesülnek. A legfelső bíróság véleménye szerint az így előállt helyzet nem volt egyértelmű, ezért a bíróságok eltérő jogalkalmazását vonhatta volna maga után.

Előzőleg a halálbüntetés alkalmazásának elkerülése mellett lépett fel Dmitrij Medvegyev államfő, a parlament mindkét háza, a kormány és ezek számos képviselője külön-külön is, továbbá az orosz emberi jogi ombudsman.