A cseh alkotmánybíróság elé kerül a lisszaboni szerződés
Egy hónapon belül megvitatja a lisszaboni szerződéssel kapcsolatos beadványt a cseh alkotmánybíróság - jelentette ki Pavel Rychetsky, a testület elnöke egy rádióinterjúban pénteken.
A Polgári Demokratikus Párt (ODS) szenátorainak egy csoportja kedden fordult a testülethez, azt kérve: vizsgálja meg, nem ellentétes-e a cseh alkotmánnyal a lisszaboni szerződés.
"A beadványt elsőbbségi ügyként kezeljük, s mihamarabb megvizsgáljuk" - mondta Rychetsky a Rádio Cesko rádiónak adott interjújában. Elmondta, hogy a panasz szövegét elküldték az államfőnek, a kormánynak és a parlament két háza elnökeinek, akiknek a hatályos szabályok szerint 14 napon belül kell válaszolniuk és véleményt nyilvánítaniuk a kérdésben.
"Két héten belül az összes érintett álláspontja a kezünkben lesz, ezután már a mi feladatunk, hogy az összes vélemény és a törvények ismeretében kialakítsuk álláspontunkat" - fejtette ki a taláros testület elnöke. Václav Klaus államfő pénteken délelőtt jelezte: betartja a törvényt, s a megszabott időn belül válaszol az alkotmánybíróság levelére.
"Semmi esetre sem kívánjuk halogatni az ügyet, szeretnénk mihamarabb dönteni" - húzta alá Rychetsky.
A beadvány aláírói - az ODS 17 szenátora - elsősorban azt kérik az alkotmánybíróságtól: foglaljon állást abban a kérdésben, hogy az Európai Unió egy nemzetközi szervezet vagy egy szuperállam, illetve hogy az európai szabályokat értelmező Európai Bíróságon (ESD) keresztül nem lesz-e megkerülhető a cseh alkotmánybíróság. A kérdések lényege: nem sérül-e a lisszaboni szerződés elfogadásával a Cseh Köztársaság szuverenitása.
A lisszaboni szerződés támogatói a lépést obstrukciónak minősítik, amelynek célja a dokumentum csehországi ratifikációjának elhalasztása. Több cseh politikus úgy véli, hogy a szenátori beadvány kárt okozhat Csehországnak az Európai Unión belül.
A dokumentumot az EU 27 tagállama közül már csak három nem fogadta el - Lengyelország, Csehország és Írország. Ez utóbbiban pénteken újabb népszavazásra kerül sor, miután az első voksoláson a lakosság elutasította a dokumentumot. Megfigyelők szerint várható, hogy most az igenlő szavazatok lesznek többségben. A lengyel elnök jelezte: amint az írek igent mondanak, ő is aláírja a szerződést.
"Amíg az alkotmánybíróság nem dönt, nem tudom aláírni" - jegyezte meg Václav Klaus.