2009. szeptember. 10. 12:40 MTI Utolsó frissítés: 2009. szeptember. 10. 12:34 Világ

"Visszarománosítást" sürget a sepsiszentgyörgyi román központ vezetője

"Az elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását" szorgalmazza a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ.

A magyarellenesnek tartott központ a döntő többségében magyarok által lakott régiók feldarabolását, az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a székelyföldi megyék környező román megyékbe történő beolvasztását javasolja - írta csütörtöki számában a Krónika című kolozsvári napilap.

A Ioan Lacatusu vezette sepsiszentgyörgyi intézmény tanulmányt állított össze az autonómia ellensúlyozására, hogy ne érhesse hátrányos megkülönböztetés a székelyföldi románokat. A központot az etnikumközi kapcsolatok monitorozása és a Székelyföldön élő románok identitásának megőrzése érdekében alapították.

Lacatusu elfogadhatatlannak nevezte a tanulmány keddi bemutatóján a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros megye egyesítését célzó javaslatot. Szerinte ezeket a megyéket épp hogy fel kell számolni és beolvasztani a környező megyékbe – például Szebenbe és Brassóba –, bevallottan azzal a céllal, hogy a magyar lakosság számaránya ne haladja meg az ötven százalékot az újonnan kialakítandó régióban.

Ioan Lacatusu többek között demográfiai adatokkal érvelt a területi autonómia létrehozása ellen. Emlékeztet, hogy a 2002-es népszámlálás adatai szerint Hargita, Kovászna és Maros megyében a lakosság közel negyven százaléka nem magyar – több mint 400 ezren román, mintegy ötvenezren pedig roma nemzetiségűnek vallották magukat –, így a régió etnikai szempontból egyáltalán nem tekinthető kompaktnak. Szerinte Székelyföld magyar lakosságának jelentős része valójában elmagyarosított román, ezért szükséges a "visszarománosításuk".

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a Krónikának elmondta, hogy szerinte "már az is aberráció, hogy ilyen elképzelés napvilágot láthat. Ez is azt bizonyítja, hogy sürgősen létre kell hozni az önálló székelyföldi intézményrendszert, és autonómiát kell teremteni a régióban, mivel a jelek szerint bizonyos körök ma sem mondtak le a tömbmagyar vidékek elrománosításáról." Szerint a román hatóságok kötelesek elhatárolódni a tanulmányi központ javaslataitól, az erdélyi magyar politikai alakulatoknak pedig Brüsszelben is be kell mutatniuk azt, bizonyítandó mennyire aktuális a székelyföldi önrendelkezés kérdése.

A polgármester azt állítja, hogy a Moldvából Sepsiszentgyörgyre "ejtőernyőzött" Ioan Lacatusu a Ceausescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként.
Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.