Patch halálával az I. világháború utolsó olyan brit veteránja távozott, aki Nagy-Britanniában élt.
   
A brit veteránszövetség nyilvántart még egy öreg harcost, a 108 éves Claude Choules személyében, ő azonban már a háború után Ausztráliába költözött, és azóta is ott él, ausztrál állampolgárként.
   
Henry "Harry" John Patch 1898-ban született az angliai Bath városa mellett, egy kis faluban. Múlt héten elhunyt katonatársához, Allinghamhez hasonlóan elmondhatta magáról, hogy három évszázadban élt, és hat brit uralkodót szolgált. Amikor született, még Viktória királynő ült a brit trónon, és már 28 éves volt, amikor az idén 83 esztendős II. Erzsébet királynő világra jött.
   
A frontra 1917-ben került ki, éppen időben ahhoz, hogy részese lehessen a brit hadtörténet egyik legvéresebb ütközetének, a harmadik ypres-i csatának. A passchendaele-i csataként is ismert, három hónapig tartó hadműveletben félmillió katona vesztette életét, köztük 300 ezer brit.
   
Harry Patch, aki közlegényként egy géppuskás osztagban szolgált, maga is majdnem a csatatéren maradt: 1917 szeptemberében épp harcállásuk felett robbant fel egy német gránát, azonnal megölve az osztag három tagját. Patch is súlyosan megsebesült, de több mint egy évi kórházi kezelés és lábadozás után felépült. A frontra azonban már nem tért vissza, mert időközben életbe lépett a fegyverszünet.
   
A II. világháborúban kora miatt nem teljesített aktív frontszolgálatot; önkéntes tűzoltóként Bath városában igyekezett menteni, ami a hitleri légierő bombatámadásai után még menthető volt.
   
Passchendaele harcmezejére csak két éve, a csata 90. évfordulóján tért vissza, amikor II. Erzsébet királynő is látogatást tett az egykori mészárlás helyszínén. Az agg veterán általános elismerést vívott ki azzal a gesztusával, hogy nemcsak a helyi brit, hanem a német katonatemetőben is koszorút helyezett el.
   
Harry Patch ugyanakkor nem szerette a fegyverszünet évfordulóján, november 11-én rendezett hivatalos megemlékezéseket, és ezeken nem is vett részt. Mindig úgy tartotta, hogy az ő háborúja 1917. szeptember 22-én ért véget, amikor három bajtársa esett el mellette.