2009. június. 14. 18:07
MTI
Utolsó frissítés: 2009. június. 14. 18:01
Világ
Gyors reagálású erőt hoz létre az ODKB
Közös gyors reagálású fegyveres erők létrehozásáról írtak alá megállapodást a több szovjet utódállamot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) vasárnapi moszkvai csúcsértekezletén.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök a tanácskozás után elmondta: a csúcson olyan fontos döntések születtek, amelyek célja a tagállamok kollektív biztonsági rendszerének javítása, a szervezet katonai potenciáljának jelentős erősítése. A legfontosabbnak a közös harcászati gyors mozgatású erők (KSzOR) létrehozásáról szóló döntést nyilvánította, amely - mint mondta - szabályozza ezen erők feladatait, tevékenységét, összetételét és bevetésének kérdéseit. A KSzOR egy már létező, kisebb közös kötelék átalakításával és kibővítésével jön létre, de Medvegyev hangsúlyozta, hogy a változás igen jelentős lesz. A csúcs résztvevőinek bemutatták a KSzOR egyenruháit.
Az elnök reményének adott hangot, hogy a későbbiekben Fehéroroszország és Üzbegisztán is csatlakozik a közös erőkről szóló döntéshez. Fehéroroszország egyelőre azért nem csatlakozott, mert Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök az utolsó pillanatban lemondta a csúcson való részvételét a fehérorosz tejtermékek oroszországi behozatalára múlt héten elrendelt tilalom miatt.
Üzbegisztán már a tavalyi jereváni csúcson is külön álláspontot jelentetett be: egyes források szerint nem kíván a létrehozandó erőben állandó jelleggel részt venni, hanem csak ideiglenes jelleggel vezényli egységeit egy-egy hadművelethez. Az ODKB sajtótitkára akkor azt mondta: Üzbegisztán katonáival kész állandó alapon részt venni a hadműveleti gyors mozgatású kollektív erőkben, viszont ellenzi a rendkívüli helyzetek minisztériuma, a kábítószer-ellenőrző hatóság, a belügyi erők és más különleges szolgálatok bevonását.
Minszk a csúcs kezdete előtt jegyzékben emlékeztetett arra, hogy az ODKB szabályai konszenzusos döntéseket követelnek meg, vagyis Lukasenka távollétében nem születhet döntés. Politológusok ezt zsarolásnak minősítették, amely célja a még nagyobb kedvezmények kicsikarása. Megfigyelők viszont rámutattak, hogy Fehéroroszország távolmaradása valóban kétségessé teszi a döntés érvényességét.
Az orosz elnök Lukasenka távolmaradásával kapcsolatban a tanácskozás után a "tejvitát" könnyen megoldhatónak nevezte, s megengedhetetlennek minősítette az egész szervezet döntéseinek a összekötését kétoldalú problémákkal. Előzőleg megnyitójában kijelentette: a "tejhisztéria" nem akadályozhatja meg az ODKB-csúcs döntéseit. Oroszország nem dramatizálja a helyzetet, s úgy véli, a fehérorosz fél felméri majd az előnyöket és visszatér a csúcs kérdéseinek megvitatásához - mondta.
Medvegyev azt is bejelentette, hogy a soros elnökséggel járó technikai feladatok ellátását egyelőre Oroszország vállalta arra az időszakra, amíg döntés születik a kérdésben.
A 2002-ben létrejött ODKB Örményországot, Fehéroroszországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt, Oroszországot és a később csatlakozott Üzbegisztánt tömöríti.
Az elnök reményének adott hangot, hogy a későbbiekben Fehéroroszország és Üzbegisztán is csatlakozik a közös erőkről szóló döntéshez. Fehéroroszország egyelőre azért nem csatlakozott, mert Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök az utolsó pillanatban lemondta a csúcson való részvételét a fehérorosz tejtermékek oroszországi behozatalára múlt héten elrendelt tilalom miatt.
Üzbegisztán már a tavalyi jereváni csúcson is külön álláspontot jelentetett be: egyes források szerint nem kíván a létrehozandó erőben állandó jelleggel részt venni, hanem csak ideiglenes jelleggel vezényli egységeit egy-egy hadművelethez. Az ODKB sajtótitkára akkor azt mondta: Üzbegisztán katonáival kész állandó alapon részt venni a hadműveleti gyors mozgatású kollektív erőkben, viszont ellenzi a rendkívüli helyzetek minisztériuma, a kábítószer-ellenőrző hatóság, a belügyi erők és más különleges szolgálatok bevonását.
Minszk a csúcs kezdete előtt jegyzékben emlékeztetett arra, hogy az ODKB szabályai konszenzusos döntéseket követelnek meg, vagyis Lukasenka távollétében nem születhet döntés. Politológusok ezt zsarolásnak minősítették, amely célja a még nagyobb kedvezmények kicsikarása. Megfigyelők viszont rámutattak, hogy Fehéroroszország távolmaradása valóban kétségessé teszi a döntés érvényességét.
Az orosz elnök Lukasenka távolmaradásával kapcsolatban a tanácskozás után a "tejvitát" könnyen megoldhatónak nevezte, s megengedhetetlennek minősítette az egész szervezet döntéseinek a összekötését kétoldalú problémákkal. Előzőleg megnyitójában kijelentette: a "tejhisztéria" nem akadályozhatja meg az ODKB-csúcs döntéseit. Oroszország nem dramatizálja a helyzetet, s úgy véli, a fehérorosz fél felméri majd az előnyöket és visszatér a csúcs kérdéseinek megvitatásához - mondta.
Medvegyev azt is bejelentette, hogy a soros elnökséggel járó technikai feladatok ellátását egyelőre Oroszország vállalta arra az időszakra, amíg döntés születik a kérdésben.
A 2002-ben létrejött ODKB Örményországot, Fehéroroszországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt, Oroszországot és a később csatlakozott Üzbegisztánt tömöríti.
