Oroszország nem járul hozzá ahhoz a válságellenes összeghez, amelyet a csütörtöki G20-as csúcsértekezleten határoztak el.

A G20 londoni csúcsától nem kell sokat várni, s fő jelentősége abban van, hogy létrejött - vélekedtek pénteken az orosz lapok.

Két nap alatt összesen 111 tüntetőt vettek őrizetbe, többségüket még szerdán, amikor a randalírozók betörtek a Royal Bank of Scotland épületébe, és megrongálták a Bank of England, a brit jegybank épületét is.

Soros György tőle szokatlan módon, dicséretben részesítette a világ vezetőit, mondván: "hosszú idő óta először fordult elő, hogy a kormányok elébe vágnak az eseményeknek", és nem pedig a fejlemények után kullognak, amikor baj van. Úgy vélte, a csúcsértekezletének eredményei "nagyobbak a vártnál".

A CNBC televíziónak Londonban nyilatkozva Soros azt mondta, szerinte a legfontosabb eredmény az IMF-nek adott felhatalmazás, hogy további 250 milliárd dollár saját "új pénzt" bocsáthat ki - saját "valutájában", SDR-ben (SDR: különleges lehívási jogok). Ez azért fontos, mert nagy segítség lehet azoknak a kisebb országoknak, amelyeknek nincs lehetőségük "beindítani a saját bankóprésüket", magyarázta Soros György. A csúcsértekezlet másik jelentős eredményéről, a pénzügyi piacok és a pénzügyi termékek szigorúbb felügyeletéről és ellenőrzéséről azt mondta: a piacok az elmúlt években "szabad kezet kaptak, és ez nem egészséges", mindazonáltal tudomásul kell venni, hogy jövőbeli fejlemények előrejelzésében "a felügyelők sem tudnak okosabbak lenni, mint a piacok".

A G20-csoport úgy döntött, hogy fellép az adómenedékek, illetve az ezek felszámolásában együttműködésre nem hajlandó országok ellen. Négyen vannak a feketelistán, de van szürke is.

A G20-csúcs eredménye többek szerint hozzájárulhat a stabilizálódáshoz.

Jelentős lépés a londoni G20-csúcson született megállapodás és a Nemzetközi Valutaalap új forrásainak ígérete, de ezek önmagukban nem oldják meg a globális gazdasági válságot - ez cseng ki a pénteki nemzetközi sajtóból.

"Hasznos előrelépés, de még hosszú utat kell bejárni. A világ jobban lett a csúcs után, csökkent a fertőzésveszély, de a vezetőknek nem szabad elfelejteniük, hogy a válságot, ami a bankrendszerből indult ki, nem lehet addig megoldani, amíg a bankrendszert meg nem reformálják" - írta a londoni Financial Times.

A baloldali The Guardian  emlékeztetett arra, hogy a válságot a globális recesszió és a példa nélküli bankválság együttesen okozza és a G20 üzenete éppen az volt, hogy az országoknak e két problémát egységben kell kezelniük. A konzervatív Daily Telegraph szerint a csúcson nem született nagy fellendülési terv, de legalább az egyes vezetők közötti párbeszéd optimista hangja segíthet bizonyos fokig a globális bizalom helyreállításában. A The Times is egyetért azzal, hogy a válságban "az alapvető hiánycikk a bizalom", és önmagában az a tény, hogy a G20-on megállapodás jött létre, segíthet ennek újraépítésében.

A római liberális La Repubblica nagy örömmel állapítja meg, hogy sikerült közös nevezőre jutniuk a G20 vezetőinek, pedig félő volt az előzetesen felszínre került ellentétek miatt, hogy a résztvevők nem képesek közös dokumentum elfogadására. A konzervatív torinói La Stampa az "európai vonal" győzelmeként értékeli a megállapodást, amely ragaszkodott ahhoz, hogy ne engedjék túlságosan szabadjára a tőzsdét és hogy megpróbálják erősíteni a pénzügyi rendszer etikáját.

A párizsi polgári Le Monde egyenesen "új világ születéséről" ír, míg a baloldali Libération némi óvatossággal "tagadhatatlan előrelépésnek" minősíti Londonban történteket. A kommunista L'Humanité szerint a G20 mindenekelőtt olyan változásokat akar, amely lehetővé teszi, hogy "minden úgy folytatódjon, ahogyan eddig" és ennek "semmi köze egy új gazdasági rendhez". A Les Échos című gazdasági napilap szerint a londoni találkozón nem alakult meg "világkormány", de "több is volt, mint egy csúcsértekezlet".

Az orosz sajtó egészére a szkepticizmus jellemző: a Vremja Novosztyi szerint "a fejlett országok vezetőinek példa nélküli eltökéltsége az együttműködésre sem garantál gazdasági csodákat." Ugyanakkor a Kommerszant úgy véli, hogy "a csúcs fő célja a következő csúcs időpontjának kitűzése volt". "A G20 megpróbálta megnyugtatni a válság áldozatait, de a vezetők nem vállaltak ezen felüli kötelezettségeket" - írta a Nyezaviszimaja Gazeta.

Félezer milliárd dollárral növekszik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közvetlenül mozgósítható tőkekészlete, és a szervezet további 250 milliárd dollár saját "új pénzt" bocsáthat ki a súlyos finanszírozási problémákkal küszködő felzárkózó gazdaságok megsegítésére, jelentették be hivatalosan a londoni G20-csúcstalálkozó végén. Gordon Brown, a vendéglátó brit kormányfő közölte azt is: az "árnyék-bankrendszer", valamint a fedezeti alapok és a hitelminősítők ellenőrzésének átfogó és jelentős szigorításáról is döntés született a rendezvényen.

A csúcsértekezletről kiadott, 29 pontos közös közleményben a Húszak nem vállaltak kötelezettséget további közvetlen, költségvetésből fedezett gazdaságélénkítő lépésekre, de leszögezik, hogy 2010 végéig összesen ötezer milliárd dollár áll rendelkezésre a világgazdaság újjáélesztésére. A kommüniké ezt "példa nélküli és összehangolt költségvetési expanziónak" nevezi. A hosszú zárónyilatkozatban hangsúlyos helyet kapott a globális pénzügyi ellenőrzési és felügyeleti rendszer megerősítése. A G20-vezetők megállapodtak abban, hogy ezt kiterjesztik minden "rendszerszintű fontossággal bíró" pénzintézetre, befektetési konstrukcióra és piacra, valamint a fedezeti alapokra is.

Külön kitér a nyilatkozat a nemzetközi hitelminősítőkre, leszögezve: a szabályozást és a felügyeletet ezekre is ki fogják terjeszteni, mert ki akarják küszöbölni az elfogadhatatlan érdek-összeegyeztethetetlenségeket. A Húszak közleménye szerint "vége a banki titkolózás korszakának", és a G20-csoport fellép az adómenedékek, illetve az ezek felszámolásában együttműködésre nem hajlandó országok ellen. Ez utóbbiakról a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD külön listát állított össze. Az ellenőrzés és a felügyelet erősítése a német-francia álláspont győzelme.

Míg az államfők csütörtökön rukkolnak elő az új pénzügyi határozatokkal, a Twitterezők főként azzal vannak elfoglalva, hogy a G20-as csoportképekről melyik politikus és miért maradt le, a fő téma éppen Stephen Harper távolléte . Csillapodni látszanak a demonstrációk is - állítólag van már olyan tüntető, aki sorra ölelgeti a rendőröket, más viszont a rendőri készültség mértéket jegyezgeti le, a Flickren már megjelent a rózsaszín birodalmi rohamosztagos is.