Hiába egyeznek meg, nem lesz vége a gázháborúnak
Az orosz földgáz Ukrajnán át történő szállítását ellenőrző nemzetközi megfigyelő bizottság munkába állásával és az Európának szóló orosz szállítások ezt követő felújításával az orosz-ukrán gázvita nem ér véget: újra megszakadtak a tárgyalások a 2009-ról szóló orosz-ukrán gázszállítási szerződésről, amelyen egyebek mellett a gáz áráról, a tranzitdíjról és a közvetítők kiiktatásáról van szó.
Ami az árakat illeti, a tavalyi 179,5 dollár után Moszkva decemberben 250 dollárért ajánlotta a gázt ezer köbméterenként Ukrajnának, s egy 2010-ig érvényes szerződés alapján továbbra is 1,7 dollárt szándékozott fizetni ezer köbméter/száz kilométerenként a tranzitért. Az ukrán fél azonban ezt nem fogadta el, december 31-én megszakította a tárgyalásokat, s a jelek szerint Moszkva az azóta egyre durvuló viszály során úgy döntött, hogy a továbbiakban piaci áron adja a gázt, és ebben az esetben kész piaci árat fizetni a tranzitért - így nyilatkozott Dmitrij Medvegyev elnök és Vlagyimir Putyin kormányfő. Putyin arról is szólt, hogy korábban megállapodott Julija Timosenko ukrán kormányfővel a közvetítők kiiktatásáról, de ezt a jelek szerint Ukrajnában jelentős erők akadályozzák.
A legfontosabb közvetítő a mostanihoz hasonló 2006-os gázviszály óta a svájci székhelyű RoszUkrEnergo, amelyen az Ukrajnának eladott teljes gázmennyiség, mintegy évi 55 milliárd köbméter átfolyik. Ez egyes indoklások szerint azért szükséges, hogy a drágább orosz és az ugyancsak Oroszországon át érkező olcsóbb közép-ázsiai földgázt keverje, s így viszonylag csekélyebb áron juthasson Ukrajna az energiahordozóhoz. Putyin azonban a minap elmondta: ma már a közép-ázsiai földgáz az ukrán határig szállítva ezer köbméterenként 375 dollárba kerül. Ez jóval több a decemberben kért - Kijev által elutasított - 250 dollárnál, a közvetítők azonban Putyin szerint készek lettek volna ezen az áron szerződni, és "minden egyebet elrendezni".
A RoszUkrEnergo 50 százalékban a Gazprom, és további 50 százalékban a bécsi Cetragas Holding AG tulajdona. A Centragas viszont 90 százalékban Dmitrij Firtas ukrán üzletemberé, további 10 százalékát egy bizonyos Ivan Furszin tartja. Az Ukrajnának szánt közép-ázsiai gázt két éve a Gazpromtól a RoszUkrEnergo vásárolja, majd eladja az UkrGazEnergónak, amelynek tulajdonosai fele-fele arányban a RoszUkrEnergo és az ukrán Naftogaz. A vásárolt gáz egy részét a RoszUkrEnergo tovább exportálja, többel között Magyarországra. Putyin Juscsenkóval február 12-én megállapodott abban, hogy a mostani közvetítők helyett a Gazprom és a Naftogaz két új társaságot hoz létre. Később Julija Timosenko ukrán kormányfő kitartó követelésére megállapodtak ugyan a közvetítők kiiktatásáról, de végül tavaly a Gazpromnak csak az UkrGazEnergót - a RosUkrEnergo és a Naftogaz közös vállalatát - kellett felszámolni, amely az ukrajnai belső piacon értékesített gázt. Ennek helyére a Gazprom Szbit Ukraina (Gazprom Értékesítő Ukrajna) lépett, amely 100 százalékban a Gazpromé, s amely az ukrajnai fogyasztóknak 7,5 milliárd köbméter gázt - a korábbinál kevesebbet - adhat el úgy, hogy azt a Naftogaz vásárolja meg.
A Gazprom számos részvényese és az ukrán kormány folyton feszegeti, hogy mi szükség van a RoszUkrEnergóra az orosz-ukrán gázüzletben. Julija Timosenko kormánya a minap nyilatkozatban is leszögezte, hogy a RoszUkrEnergo további részvételét nem fogja engedni, és hasonló értelemben nyilatkozott Oleh Dubina, a Naftogaz vezére, de Viktor Juscsenko ukrán elnök hallgat a kérdésben.
A RoszUkrEnergo kapcsán az elmúlt napokban Putyin és Timosenko egybehangzóan az ukrajnai korrupciót emlegette, és arra célzott, hogy a cégtől Kijevben valaki, vagy valakik komoly bevételekre tesznek szert. Egyes vélemények szerint a RoszUkrEnergo támogatja többek között a Moszkva-barát Régiók Pártját - amelynek vezére Viktor Janukovics, Juscsenko elnök fő vetélytársa -, de juttat néhány embernek Juscsenko környezetében is.
Ugyancsak a napokban a RoszUkrEnergo egy szóvivője cáfolta, hogy orosz, vagy ukrán politikusoknak érdekei fűződnének, vagy azok jövedelemre tennének szert a cégtől, vagy általa. Egy a vállalathoz közelálló forrás azonban az MTI-nek nyilatkozva egyszerű példával szemléltette a kérdést: "Ha öten veszekszenek, csak egy hatodik tud békét teremteni, aki jóban van a viszályban állók mindegyikével. De ha államok, vagy állami cégek között van vita, akkor csak magánvállalat tudja +elrendezni+ a dolgokat, mert megtehet olyasmit, amit egy állami cég soha, például érdekeltté tesz minden, vagy néhány érintettet".
Felvetődik a kérdés, hogy ha a RoszUkrEnergo kimarad az orosz-ukrán gázüzletből, akkor esetleg nem jut tovább gázhoz a Gazpromtól, és nem tudja teljesíteni egyéb kötelezettségeit. Nevezetesen eddig az ukrajnai szállításokon felül kapott gázból eladott Magyarországra - konkrétan a Firtas száz százalékos tulajdonában lévő Emfesznek, amely mintegy 20-23 százalékos résszel bír a magyar gázpiacon -
továbbá lengyel, és egy csekély mennyiséget német vásárlóknak.
A RoszUkrEnergóhoz közelálló források az MTI-nek elmondták: aggodalomra nincs ok, ugyanis a cégnek 2015-ig érvényes szerződése van egyrészt arról, hogy a Gazprom szállít a RoszUkrEnergónak, másrészt az ukrajnai gázszállításokról. Ezt a szerződést megfelelő eljárással természetesen fel lehet mondani, de az egyfelől nagyon sokba kerül a felmondó félnek, másfelől ha mégis megtörténik, az ezt kimondó dokumentumban kötelező rögzíteni, hogy a továbbiakban az eddigi vevők kitől kapják a gázt.