Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter egy vasárnapi interjúban azt javasolta, hogy a Dublin által elutasított reformszerződés Írország nélkül kell lépjen életbe. A külügyminiszter szerint a többi 26 országnak - feltételezve, hogy a hátra lévő nyolc tagállamban nem siklik ki a ratifikálás - az előirányzott menetrendnek megfelelően a jövő évben életbe kellene léptetnie a szerződést, Írország számára pedig nyitva kell hagyni a kaput a csatlakozásra.  Azt azonban Steinmeier is elismerte, hogy ez csupán egyfajta "gondolatjáték", hisz az ilyen jellegű egyezmények az uniós alapszabályoknak megfelelően csakis teljes konszenzus esetén léphetnek életbe.

Erre utalt ugyancsak egy vasárnapi nyilatkozatban Günter Verheugen, az Európai Bizottság jelenlegi ipari - korábbi bővítési - biztosa is. A német politikus szerint  a szerződés Írország nélküli életbe léptetése nem csupán jogilag rendkívül nehéz, de politikailag is szinte keresztülvihetetlen. Komoly megoldási javaslattal ugyanakkor Verheugen sem tudott előállni, ezért csupán  óvott az elhamarkodott döntésektől, s a kialakult helyzet alapos átgondolását indítványozta.

Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke a Deutschlandfunk rádióállomásnak nyilatkozva élesen bírálta a népszavazás intézményét. A német konzervatív  politikus annak a nézetnek adott hangot, hogy  az EU jövőjét érintő legfontosabb politikai kérdésekben a parlamenteknek - s nem referendum útján - kell dönteni.

Pöttering úgy vélte, hogy most Írországban - korábban pedig Franciaországban és Hollandiában - olyan okok játszottak közre a szerződés elutasításában, amelyeknek valójában nem volt közük az abban foglaltakhoz. "Éppen ezért a parlamenti rendszer mellett vagyok. Politikai kérdésekről a nemzeti parlamenteknek kell dönteniük, s amennyiben az emberek egyes országokban nem értenek egyet a döntéssel, a soron következő választásokon leválthatják a kormányt" - jelentette ki Pöttering.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök ugyancsak a német rádiónak adott vasárnapi interjújában felvetette a "kétsebességes Európa" lehetőségét. Amennyiben a lisszaboni szerződés nem léphet életbe, fontolóra kellene venni, hogy egyes tagországok a 2003-as nizzai szerződés alapján szorosabban működhessenek együtt - jelentette ki az EU egyik legtekintélyesebb politikusa, aki szerint így kialakulhat az integrációra törekvő és arra képes országok csoportja.