Vita Berlinben a dalai láma miatt
Horst Köhler német államfő hivatala bejelentette, hogy az elnök – a megkeresés ellenére – elfoglaltságára hivatkozva nem fogadja a hét második felében Berlinbe látogató dalai lámát. Elemzők szerint ennek az az oka, hogy a német kormánykörök ezúttal nem kockáztatják azt, hogy újból feszültség támadjon a Kínával való kapcsolatban.
Az elnöki hivatal szóvivője nyilatkozatában közölte, hogy minderről egyeztettek a kormánnyal is. Hogy Köhler milyen tanácsokat kaphatott, azt mi sem jelzi jobban annál, mint hogy szinte ugyanabban az időben a külügyminisztérium is bejelentette: Frank-Walter Steinmeier miniszternek szintén nincs ideje arra, hogy Tibet szellemi, illetve vallási vezetőjével találkozzon.
Ezúttal nem találkozik a dalai lámával Angela Merkel kancellár sem, aki éppen ebben az időben latin-amerikai körúton tartózkodik, ahonnan akkor érkezik vissza, amikor a dalai láma távozik. A kancellár asszony tavaly szeptemberben még fogadta a tibeti vezetőt, ami jelentős feszültséghez vezetett Kína és Németország viszonyában. Peking akkor több – szankcióval felérő –, a kapcsolatokat korlátozó diplomáciai és gazdasági intézkedést határozott el, s Steinmeier külügyminiszter néhány hónapos erőfeszítéseire volt szükség a viszony normalizálásához.
Megfigyelők szerint német kormánykörökben most felülkerekedett az az álláspont, hogy ezúttal nem kockáztatják a feszültség esetleges újbóli kiéleződését a Kínával való kétoldalú kapcsolatokban. A dalai láma többnapos vizitje így sem lesz zökkenőmentes, az indiai száműzetésben élő, tekintélyes tibeti vezetőt ugyanis fogadja több konzervatív tartományi miniszterelnök, Berlinben pedig Norbert Lammert, a Bundestag – ugyancsak konzervatív – elnöke. Mindezt Peking aligha hagyja majd szó nélkül, de szakértők szerint a tavalyihoz hasonló méretű tiltakozás – különös tekintettel az elnök és a külügyminiszter elutasító döntésére, továbbá a kancellár távollétére – ezúttal nem várható.
Mindenesetre a dalai lámát fogadni kívánó tartományi kormányfők most Steinmeiert bírálják, azt róva fel a külügyminiszternek: a találkozó elutasításával a kínai vezetésben az a benyomás alakulhat ki, hogy az emberi jogok betartatása a német kormány számára immár nem elsődlegesen fontos célkitűzés.