2008. április. 08. 12:14 Utolsó frissítés: 2008. április. 08. 12:58 Világ

Otthagyhatjuk a fogunkat Afganisztánban

Extrém körülmények között kell felderítési feladatokat ellátnia annak a magyar katonákból álló speciális alakulatnak, amelyet a közeljövőben Afganisztánban vetnek be. A tucatnyi főből álló csapat valószínűleg az ország különösen veszélyesnek tartott déli részén tevékenykedik majd. A hvg.hu által megkérdezett szakértő szerint az új vállalással hazánk terrorfenyegetettsége nem nő ugyan, de komoly esély van arra, hogy katonáinknak bajuk esik.

A koalíciós válságról szóló beszámolók mellett eltörpült az a hír, hogy októberben Magyarország további 80-100 katonát küld majd Afganisztánba. Erről a bukaresti NATO-csúcson született döntés. A magyarok – eddigi tevékenységük folytatása mellett – többek között felállítanak majd egy különleges műveleti csoportot és átveszik a kabuli repülőtér vezető nemzeti funkcióját.

Afganisztán-dosszié
Cikkek, elemzések az afganisztáni konfliktusról a hvg.hu dossziéjában!
A hvg.hu információja szerint a különleges, 12-14 katonából álló műveleti csoport feladata lesz, hogy extrém körülmények között felderítési adatokat gyűjtsön az ellenségről, s azokat eljuttassa a műveleti parancsnokság számára.

A különleges alakulatot az ország teljes részén, így a különösen veszélyesnek tartott déli régiókban is bevethetik. Azaz a magyar katonák olyan veszélyes missziókban vehetnek részt, amelyekre eddig sem Afganisztánban, sem Irakban nem vállalkoztak. Katonai körökből származó információnk szerint már várható volt, hogy a NATO szabadon felhasználható alakulatot kér Magyarországtól. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott, az amerikaiak most „benyújtották a számlát”, miután évek óta képzik és viszik hadgyakorlatokra a magyarokat.

A NATO nem tudja legyőzni a tálibokat

Afganisztán déli részén ugyanakkor teljesen más jellegű a biztonsági környezet, mint északon, ahol jelenleg is szolgálnak magyarok. „Miközben északon alapvetően békefenntartó jellegű a katonák munkája, ami a járőrözésben és a helyiekkel való kapcsolattartásban kimerül, addig délen aktív harcok folynak, mind a tálibok, mind a NATO részéről. Évente egy-két nagyobb offenzívára mindenképpen sor kerül” – magyarázta a hvg.hu-nak Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet szakértője, aki már több ízben megfordult Afganisztánban.

Göncz Kinga Afganisztánban
© MTI - Koszticsák Szilárd
Hiú ábránd azt gondolni, hogy a NATO legyőzi a tálibokat, még akkor is, ha sikeresen vívja velük a harcot – mutat rá Wagner Péter. „Lehet hogy a NATO-katonák megölnek több ezer tálib harcost, de veszteségüket a tálibok könnyen pótolják” – állítja. Mint mondja, a tálibok ugyan alulmaradnak a konvencionális hadviselésben, de öngyilkos merényletekkel és útszéli bombák felrobbantásával így is szednek áldozatokat.

Arra a kérdésre, hogy milyen felderítési munkára számíthatnak a magyarok, Wagner Péter egy példával élt: nemrég egy tálib parancsnok embereivel haditanácsot tartott egy déli faluban, amikor váratlanul a „fejükre hullott egy féltonnás bomba”. Egy ilyen támadást elő kell készíteni, akár úgy is, hogy egy alakulat hosszú időn át egy hegyoldalban "kuksol", s figyeli az ellenséget.

A délen harcoló brit, holland, kanadai, dán, észt, román és nem utolsósorban amerikai katonák veszteségeiket leggyakrabban útszéli robbantásokban szenvedik el – magyarázza Wagner. Szerinte ezek az útszéli bombák és aknák jelentik majd a legnagyobb veszélyforrást a délen bevetett magyar katonák számára is, s nem az öngyilkos merénylők. Utóbbi "módszert" (pakisztáni alannyal) ugyanis a tálibok elsősorban a civilek és az afgán rendőrök, katonák ellen alkalmazzák.

Számítsunk-e magyar áldozatokra? (Oldaltörés)

Komoly esély van arra, hogy a délen bevetett magyarok közül lesz, aki megsebesül, netán életét veszti – figyelmeztet a szakértő. Mivel azonban a katonákat csak októberben küldik ki, a kezdeti időkben valószínűleg megússzák komolyabb incidens nélkül. Télen ugyanis csökken a hadi cselekmények száma Afganisztánban. Wagner szerint egyébként az sem kizárt, hogy mivel felderítő feladatokat látnak majd el a magyarok, a közvélemény arról sem értesül majd, ha netán tűzharcba kerülnek vagy megsebesülnek.

Biztonsági szempontból az sem mindegy, hogy a magyarok mely déli tartományban dolgoznak majd – mondja a Magyar Külügyi Intézet szakértője, arra utalva, hogy még a régióban is eltérő egy-egy tartomány veszélyessége. „A harci cselekmények egyébként az ország körzeteinek 10 százalékára koncentrálódik” – mondja Wagner Péter egy olyan – interneten is elérhető - tanulmányra hivatkozva, amelyet a műveleti parancsnokság a bukaresti NATO-csúcsra készített.

Az újabb magyar afganisztáni szerepvállalás a szakértő szerint ugyanakkor nem növeli majd Magyarország terrorfenyegetettségi szintjét. „A délen jelenlévő Dánia, Észtország fenyegetettsége sem nőtt a déli szerepvállalás miatt. De még ha Oszama bin Laden később név szerint is említené Magyarországot, valószínűleg egy pakisztáni merénylőnek továbbra is problémát jelentene Iszlámábádban megtalálni a magyar nagykövetséget” – ironizál Wagner. Bár szerinte elképzelhető, hogy a tálib propagandában megjelenik majd Magyarország, ez azért nem jelent veszélyt, mert a tálibok külföldön sosem támadnak.

Dezső András

Hirdetés