Wolfgang Ischinger német nagykövet, a tárgyalásokat irányító háromfős diplomata csapat szóvivője bejelentette, hogy bár a konzultációkon nem sikerült haladást elérni, továbbra is keményen dolgoznak a kiút keresésén. Tájékoztatója szerint alapnak változatlanul azt a tizennégy pontos javaslatot tekintik, amelyet két héttel ezelőtt terjesztettek a szerb és az albán fél elé.

A trojkának december 10-ig kell jelentést tennie Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak arról, hogy a konzultációkon kirajzolódott-e bármiféle kompromisszumos megoldás a dél-szerbiai tartomány jövőbeli státusának rendezésére.

A konfliktusban közvetítő nemzetközi összekötő csoport megbízottjai – a német diplomata mellett Frank Wisner amerikai és Alekszandr Bocan-Harcsenko orosz nagykövet – először külön-külön találkoztak a Borisz Tadics elnök és Vojislav Kostunica kormányfő vezette szerb, illetve a Fatmir Sejdiu elnök és Agim Ceku kormányfő irányította albán küldöttséggel. Délután közvetlen eszmecserék voltak a szerbek és az albánok között.

A tárgyalások homlokterében álló tizennégy javaslat teljességgel egyik fél igényét sem elégíti ki. Egyfelől nem irányozza elő Koszovó visszahelyezését szerb fennhatóság alá, ahogy Belgrád akarja, és bizonyos területeken – nemzetközi felügyelet alatt – önálló jogköröket javasol a tartománynak. Másfelől még csak nem is említi a terület függetlenné válását, amelyhez Pristina hajthatatlanul ragaszkodik.

A délutáni közvetlen konzultációkon a szerb delegáció olyasfajta széles körű autonómiát javasolt Koszovónak, mint amilyet Hongkong élvez különleges státusú területként, ám Kínán belül. A szerb elnök beszédében azt mondta, hogy a hongkongi modell alapul szolgálhatna egy olyan megoldáshoz, amely elősegítené a térségbeli stabilitás és az európai integráció növelését.

Megismételte azt a belgrádi álláspontot, amely szerint a konfliktus megoldásához a legfőbb eszközt a Biztonsági Tanács 1244-es számú, Szerbia szuverenitását és területi épségét megerősítő, ugyanakkor Koszovónak kiterjedt autonómiát kilátásba helyező határozata nyújtja.

Korábban, a trojkával lezajlott találkozón a szerb fél leszögezte: követelése az, hogy mind a tárgyalási folyamat, mind a kölcsönös engedményeken alapuló megoldás a BT-határozat keretébe illeszkedjen, és ezt bele kell foglalni a tizennégy pontos tervezetbe is.

Az albánok szóvivője a megbeszélések után közölte, hogy elfogadhatatlannak tartják a szerbek által felvetett hongkongi mintát, mert két különböző történelmi helyzetről van szó. Szerintük Szerbia csak azért rukkolt elő Hongkong példájával, mert mindenáron szuverenitása megőrzésére törekszik, Pristina ezzel szemben tartós megoldást akar, ami „nem lehet más, mint Koszovó függetlensége”.

A következő tárgyalási fordulót november 20-án Brüsszelben rendezik. Az orosz nagykövet a hétfői konzultációk után igen csekélynek nevezte az esélyt arra, hogy sikerül eredményt elérni.