Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2007. október. 29. 16:35
MTI
Utolsó frissítés: 2007. október. 29. 16:39
Világ
Hitelből fizetik a milliós tandíjat az amerikai családok
A gyorsan emelkedő költségek miatt a 2008-as elnökválasztási kampány egyik slágertémája lehet a felsőoktatási reform az Egyesült Államokban. Évente egymillió forint összegű tandíjat kérnek el az egyetemek.
Az amerikai felsőoktatási rendszer a legdrágább az egész világon, generációk óta nyomasztja a családokat, hogy miből fizetik a gyerekek egyetemi oktatását. Az évek óta meredeken emelkedő költségek miatt most már ez a középosztály egyik legfőbb problémája, miközben a szakértők kórusban zengik, hogy a versenyképesség fenntartása érdekében az oktatás expanziójára van szükség.
A 2007/8-as tanévben az állami egyetemeken átlagosan 6185 dollár (1 millió forint) a tandíj, 6,6 százalékkal több, mint tavaly. Szállás, koszt és tankönyv is kell a diáknak, így a számla végösszege már 13 589 dollár (2,3 millió forint). A magánegyetemek még drágábbak, a tandíj 23 712 dollár, mindent egybevéve pedig átlagosan 32 307 dollárba kerül az idei tanév.
Sok család nem tudja saját erőből fedezni a gyerekek taníttatását. "Gyakorlatilag egy dollárt sem tudunk erre fordítani" - mondta Alexandra Graf, aki férjével három gyereket nevel és egy vendéglőt vezet a New Hampshire állambeli Danburyben. "Vállalkozóként sajnos mindig van mire költeni és kölcsönt kell felvennünk, most például az új konyhai szellőzőrendszerre." A Graf-szülők ezért nem pénzzel, hanem pénzkereseti lehetőséggel támogatják a gyerekeket és segítenek ösztöndíjak felkutatásában és a pályázatírásban is.
A legkisebb gyerek 9 éves kora óta dolgozik az étteremben, a vendégeket kíséri az asztalhoz és a pénzt félrerakja a tandíjra. A legnagyobb Graf-lány, a 19 éves Chelsea a légierővel kötött tanulmányi szerződés révén kerülhetett egyetemre. Az évi 37 ezer dolláros oktatási költség nagy részét az Air Force állja, és Chelsea a tanulás mellett biztonsági őrként dolgozik, hogy ki tudja fizetni a maradékot. "Azért tőlünk is kap egy ötvenest vagy egy százast, amikor itthon van, és a táskáját jól megrakjuk ennivalóval" - mondta Alexandra Graf.
A rendszeres állami támogatás, a diákhitel és az adókedvezmény mind-mind egyre fontosabb a diákok többségének anyagi lehetőségei és a megszaladó költségek között tátongó szakadék áthidalásában. Az állami egyetemen tanuló diákokra jutó rendszeres támogatás és adókedvezmény fejenként átlagosan 3600 dollár tanévenként, a magánegyetemeken ugyanez 9300 dollár. A központi támogatás negyven százaléka azonban diákhitel, és az első részletet jellemzően már a diploma megszerzése után fél évvel vissza kell fizetni kamatostul és évtizedekig tart a törlesztés.
Egyetemi oktatók szerint az anyagi terhek miatt egy generáció alatt gyökeresen átalakult a campusok világa. "A diákok sokkal többet dolgoznak és sokkal nyúzottabbak, mint régen" - mondja Jerry Lewis, a hatvanas években indult háborúellenes mozgalom egyik bölcsőjének számító Ohio állambeli Kent State University szociológiaprofesszora. Lewis diákjai közül sokan főmunkaidőben dolgoznak a tanulás mellett, így aztán az igazi diákéletre nem marad idő. "A szabadidő korábban hozzátartozott az egyetemista létformához, de mára ez jóformán megszűnt."
A középosztályi szavazóbázis legnagyobb gondjai közé előlépő felsőoktatás a 2008-as kampánytémák között is ott lesz. Az elnökjelöltségre pályázó demokrata politikusok közül a három legesélyesebb már most reformot ígér. George W. Bush elnök is lépett, októberben aláírt egy törvényt, amelynek értelmében csökken a diákhitelközpontok állami támogatása és emelkedik a rendszeres támogatásra fordítható összeg.
A 2007/8-as tanévben az állami egyetemeken átlagosan 6185 dollár (1 millió forint) a tandíj, 6,6 százalékkal több, mint tavaly. Szállás, koszt és tankönyv is kell a diáknak, így a számla végösszege már 13 589 dollár (2,3 millió forint). A magánegyetemek még drágábbak, a tandíj 23 712 dollár, mindent egybevéve pedig átlagosan 32 307 dollárba kerül az idei tanév.
Sok család nem tudja saját erőből fedezni a gyerekek taníttatását. "Gyakorlatilag egy dollárt sem tudunk erre fordítani" - mondta Alexandra Graf, aki férjével három gyereket nevel és egy vendéglőt vezet a New Hampshire állambeli Danburyben. "Vállalkozóként sajnos mindig van mire költeni és kölcsönt kell felvennünk, most például az új konyhai szellőzőrendszerre." A Graf-szülők ezért nem pénzzel, hanem pénzkereseti lehetőséggel támogatják a gyerekeket és segítenek ösztöndíjak felkutatásában és a pályázatírásban is.
A legkisebb gyerek 9 éves kora óta dolgozik az étteremben, a vendégeket kíséri az asztalhoz és a pénzt félrerakja a tandíjra. A legnagyobb Graf-lány, a 19 éves Chelsea a légierővel kötött tanulmányi szerződés révén kerülhetett egyetemre. Az évi 37 ezer dolláros oktatási költség nagy részét az Air Force állja, és Chelsea a tanulás mellett biztonsági őrként dolgozik, hogy ki tudja fizetni a maradékot. "Azért tőlünk is kap egy ötvenest vagy egy százast, amikor itthon van, és a táskáját jól megrakjuk ennivalóval" - mondta Alexandra Graf.
A rendszeres állami támogatás, a diákhitel és az adókedvezmény mind-mind egyre fontosabb a diákok többségének anyagi lehetőségei és a megszaladó költségek között tátongó szakadék áthidalásában. Az állami egyetemen tanuló diákokra jutó rendszeres támogatás és adókedvezmény fejenként átlagosan 3600 dollár tanévenként, a magánegyetemeken ugyanez 9300 dollár. A központi támogatás negyven százaléka azonban diákhitel, és az első részletet jellemzően már a diploma megszerzése után fél évvel vissza kell fizetni kamatostul és évtizedekig tart a törlesztés.
Egyetemi oktatók szerint az anyagi terhek miatt egy generáció alatt gyökeresen átalakult a campusok világa. "A diákok sokkal többet dolgoznak és sokkal nyúzottabbak, mint régen" - mondja Jerry Lewis, a hatvanas években indult háborúellenes mozgalom egyik bölcsőjének számító Ohio állambeli Kent State University szociológiaprofesszora. Lewis diákjai közül sokan főmunkaidőben dolgoznak a tanulás mellett, így aztán az igazi diákéletre nem marad idő. "A szabadidő korábban hozzátartozott az egyetemista létformához, de mára ez jóformán megszűnt."
A középosztályi szavazóbázis legnagyobb gondjai közé előlépő felsőoktatás a 2008-as kampánytémák között is ott lesz. Az elnökjelöltségre pályázó demokrata politikusok közül a három legesélyesebb már most reformot ígér. George W. Bush elnök is lépett, októberben aláírt egy törvényt, amelynek értelmében csökken a diákhitelközpontok állami támogatása és emelkedik a rendszeres támogatásra fordítható összeg.
