"Ez a döntés történelmi győzelmet jelent népünknek abban a küzdelemben, amelynek célja, hogy érvényre jutassa az igazságot és véget vessen az Egyesült Államok Kuba-ellenes manővereinek" - olvasható a havannai külügyminisztérium közleményében.

A dokumentum szerint a világszervezet genfi székhelyű testülete ezzel elismerte, hogy Kubát két évtizeden át igazságtalan és hátrányosan megkülönböztető bánásmódban részesítették, és lesújtó csapást mért azokra a határozatokra, amelyeket Washingtonnak rá sikerült kényszerítenie a tanács elődjére, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságára.

Az új testület döntése értelmében Kuba mellett Fehéroroszág is lekerült a listáról.

Az emberi jogok és különösen a politikai jogok megsértésével vádolt két ország tulajdonképpen annak köszönheti ezt, hogy az ENSZ új emberjogi szervezetének tagjai hosszas, kimerítő vita eredményeként egyeztek meg a testület működési elveinek a szabályzatáról. Ennek értelmében összesen tíz referens tájékoztatja a testületet az emberi jogok megsértéséről. Ezeknek a referenseknek a mandátuma azonban Kubára és Fehéroroszországra immár nem terjed ki.

Az Egyesült Államok sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa működési szabályzatának módosítása következtében levette arról a listáról Kubát és Fehéroroszországot, amely azokat az országokat sorolja fel, ahol különös figyelmet igényel az emberi jogok helyzetének az alakulása.

Sean McCormack külügyminisztériumi szóvivő súlyos hiányosságokként jellemezte a világszervezet emberi jogi testületének a tevékenységében bekövetkezett változásokat. Washington azt sérelmezi különösen, hogy a tanács, amely a korábbi Emberi Jogi Bizottság örökébe lépett, túlságosan az Egyesült Államok szoros szövetségesére, Izraelre összpontosít, míg más olyan államokra, amelyekben súlyos sérelem éri az emberi jogokat, nem fordít kellő figyelmet.

A "feketelistán" ugyanis az új rendelkezések értelmében kilenc ország mellett továbbra is szerepelnek a megszállt palesztin területek.