Markó újra az RMDSZ elnöke
A romániai magyar közösségnek Magyarországgal és a románokkal együtt kell küzdenie egy lakhatóbb, élhetőbb országért, ezen belül egy svájci mintájú Erdélyért, egy fokozatosan erősödő Európai Unióért - erre a gondolatra építette fel programbeszédét szombaton Markó Béla a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) aradi kongresszusán.
Újabb négy évre megválasztotta elnöknek Markó Bélát - egyedüli jelöltként - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a szövetség kongresszusán, amely ezzel be is fejezte kétnapos munkáját. A titkos szavazáson leadott 478 érvényes szavazat közül 436 voks szólt Markó mellett, 42 volt az ellenzők száma.
Markó Béla programbeszédében emlékeztetett arra, hogy Románia európai uniós belépésével lezárult egy korszak, mostantól formailag is nagyobb az egymásrautaltság az európai nemzetek, népek, országok között. Az erdélyi magyar közösségnek ma már nemcsak a románokkal, hanem a németekkel, franciákkal, olaszokkal, minden európaival együtt kell dolgoznia. "Függünk Magyarországtól, de Magyarország is függ tőlünk. Nem csupán Romániától, hanem tőlünk erdélyi magyaroktól is. Hiába dugja struccként homokba a fejét egyik-másik magyarországi politikus, mert ha mi jól intézzük dolgainkat, ez Magyarországnak is segít, ha pedig elakadunk, ez bizony országaink közti feszültségforrás lesz azonnal" - hangsúlyozta a szónok.
Erdélyben magyarnak, románnak, németnek, mindenkinek egyenlő jogokat kell teremteni közösségként is – mondta az RMDSZ-elnök. Küzdeni kell egész Erdély fejlesztéséért, vissza kell adni Erdély rangját, súlyát Románián belül, mint ahogy a többi régiónak, Moldvának, Havasalföldnek, Dobrudzsának is joga van ehhez – mondta Markó, leszögezve, hogy "nem az egységes állam eszméjét kérdőjelezzük meg ezzel, erről vitatkozni ma már egyébként is idejétmúlt az egységes Európában". Egységes Románia, egységes Erdély, egységes Székelyföld, egységes magyarság, egységes Európa: ezek már réges-rég nem állíthatók szembe egymással – mondta Markó.
Miért ne lehetne Erdély a keleti Svájc? – tette fel a kérdést Markó, utalva arra: erdővagyonból, idegenforgalomból, altalaji kincsekből, szellemi energiából van ott annyi, hogy abból gazdag régiót lehet varázsolni. Az itt élő erdélyi nép sokféle hagyományú, más-más kultúrájú, más-más nemzetiségű közösségekből áll, kinek-kinek meg kell adni a méltó együttéléshez szükséges egyenlő jogokat, és a saját döntéseket szavatoló autonómiákat, beleértve a kulturális és területi autonómiát is.
"Meg kell értetnünk ugyanakkor a románsággal is, hogy ezt nem Románia gyengítése, hanem Erdély erősítése érdekében tervezzük, és hogy ettől Románia is csak erősebb lesz" – szögezte le Markó. Aki szerint nem ígérhet pártosságot, nem ígérheti, hogy csakis a jobboldalnak lesz helye az RMDSZ-ben, mivel e szervezet jobbközép európai pártszövetség tagja. "Nem ígérhetem, hogy a jobboldal legyőzi a balt, és azt sem, hogy a baloldal legyőzi a jobbot. Nem ígérhetek örök csatlósi hűséget sem Magyarországon, sem Romániában egyik politikai pártnak sem. Hűséget csak a saját közösségünknek ígérhetek" - hangsúlyozta az elnök.
A beszéd elhangzása előtt a kongresszus résztvevői 124 igen szavazattal, 6 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadták a szövetség módosított alapszabályzatát. A legfőbb változások között szerepel, hogy ezentúl nem négy, hanem kétévente tartanak kongresszust, de csak minden második lesz tisztújító. Megszűnik a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), helyette megalakul a Kulturális Autonómia Tanács, amely a tervek szerint hatékonyabban kezeli majd a politika, illetve a civil társadalom közötti kapcsolatot. A szervezet "miniparlamentjének" is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) továbbra is fennmarad, de a jövőben növelik benne a különböző ideológiai irányvonalak alapján szerveződő platformok súlyát.