A londoni üzleti napilap a Harris közvélemény-kutatóval Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban elvégeztetett vizsgálat alapján azt írta: a felmérés eredményeiből következtethetően a brit politikusoknak és közgazdászoknak nem sikerült meggyőzniük a lakosságot arról, hogy a munkapiac megnyitása a kelet-európaiak előtt jót tett a brit gazdaságnak.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely az előző, 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az akkori új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer munkavállaló érkezik Kelet-Európából, hivatalos adatok szerint is azonban eddig összesen legalább 600 ezren jelentették be munkavállalásukat Nagy-Britanniában; az érkezők kétharmada lengyel.

A londoni elemzők többsége szerint a brit gazdaságnak komoly nettó haszna származik a kelet-európaiak munkájából. A Gazdasági és Üzleti Kutatások Központja (CEBR) - az egyik legnagyobb, nem befektetési banki jellegű londoni gazdasági előrejelző csoport - nemrégiben kiadott elemzésében például az állt, hogy egyedül a lengyelek bevándorlása már a bővítés utáni első két évben "Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette" a keresletet a brit gazdaságban, de úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta.

A múlt hónapban a Bank of England - a brit jegybank - e kérdésben kiadott első hivatalos jelentése megállapította: a kelet-európai bevándorlás a közvélekedéssel ellentétben nem növeli, hanem csökkenti a természetes munkanélküliségi arányt, mivel az új uniós tagállamokból érkező bevándorlók úgy emelik a foglalkoztatottságot, hogy nem a brit lakosságtól vesznek el álláslehetőségeket, hanem üres munkahelyeket, illetve számukra a brit munkáltatók által létrehozott új állásokat töltenek be.

Mindemellett a kelet-európaiak tömeges bevándorlása az inflációs nyomást is enyhítette, mivel a brit gazdaságban általuk teremtett pótlólagos kínálat nagyobb, mint az általuk teremtett pótlólagos kereslet, állt a Bank of England év eleji elemzésében. A jegybanki jelentés szerint a nyolc kelet-európai EU-tagállamból érkezők átlagosan 14 százalékkal keresnek kevesebbet, mint az azonos munkakörben foglalkoztatott britek.

A hétfői Financial Timesban közölt felmérés szerint azonban a britek 47 százaléka mégis úgy gondolja, hogy a szabad munkaerő-beáramlás káros hatással van a brit gazdaságra. A lap összehasonlításként megemlíti, hogy a spanyoloknak kevesebb mint a negyede - 24 százaléka - vélekedik így, vagyis a britek csaknem kétszer borúlátóbban ítélik meg ezt a kérdést. A britek alig 19 százaléka - a spanyoloknak azonban a 42 százaléka - mondta azt, hogy a bevándorlás kedvezően hat hazájuk gazdaságára. Arra a kérdésre, hogy pártolná-e a közép- és kelet-európai munkaerő szigorúbb korlátozását, a felmérésbe bevont britek 76 százaléka válaszolt igennel. Franciaországban 54, Németországban 58 százalék volt a korlátozást támogatók aránya.

A megkérdezett brit állampolgároknak ugyanakkor a 45 százaléka mondta azt, hogy megfontolná a kivándorlást és a munkavállalást egy másik EU-tagállamban; a legkedveltebb célország Spanyolország. A brit statisztikai hivatal tavalyi becslése szerint az előző évben 198 ezren vándoroltak ki Nagy-Britanniából.