Ezen a napon látványos ünnepséget szervezett az agyagfalvi 1506-os Székely Nemzeti Constitutio 500 éves és az agyagfalvi 1848-as Székely Nemzeti Gyűlés 158 éves évfordulója alkalmából az RMDSZ, valamint Bögöz község önkormányzata, s erre meghívták a szövetségen kívüli magyar szervezeteket is, így az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőit.

A megemlékezés délelőtt ökumenikus istentisztelettel kezdődött a helyi református templomban, ezután került sor az ünnepségre és koszorúzásra az agyagfalvi emlékműnél. A szervezők szándékai szerint ez az esemény nem pusztán a múltra való megemlékezést szolgálta. Markó Béla augusztus elején folyamatos és széles körű társadalmi párbeszédet hirdetett a szervezet jövő évi kongresszusa előkészítése érdekében a romániai magyar civil szféra és az egyházak képviselőivel. Jelezte, hogy az EMNT és az SZNT vezetőit is meghívják a jelentősebb rendezvényekre.

Az agyagfalvi ünnepre azonban nem jött el sem Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke, arra hivatkozva, hogy későn kapta kézhez a meghívót, sem Csapó I. József, az SZNT elnöke, aki azért maradt távol, mert a kötött program szervezői nem adtak módot beszédének elmondására. Ettől függetlenül a gyergyói és más településekről elküldték képviselőiket a helyi székely tanácsok. Egy férfi Csapó el nem hangzott beszédének írott változatát osztogatta a résztvevők között. Markó Béla nagy tömeg előtt mondta el beszédét, amelyet néhányan nem túl hangos, a beszédet és a tapsokat elnyomni nem képes bekiabálásokkal próbáltak időnként megszakítani.

Markó Béla beszédében egyaránt szólt a romániai magyarsághoz és a román többségi lakossághoz. A Székelyföld számára a szónok szerint megtartó programot kell kidolgozni, hiszen - mint fogalmazott - sem Erdély, sem ezen belül Székelyföld nem fejlődik úgy, ahogy kellene, még mindig szegény ez a nép. "...Az Európai Unió küszöbén állva is azt kell látnunk, hogy sokan talán dűlőúton, szekéren döcögnek be a fényes Európába, és ha nem sikerül változtatnunk a helyzetükön, akkor mások kiszolgálói leszünk ott is" - mondta az RMDSZ elnöke.

Csakis a romániai magyarok, a székelyek képesek szavatolni jövő boldogulásukat, sem Bukarest, sem Budapest, sem Brüsszel nem kínál tálcán jólétet, biztonságot, önállóságot - fejtette ki a szónok. A megmaradás receptje Markó szerint csakis az egység, az összefogás lehet. Emlékeztetett: a székelység története tulajdonképpen sikertörténet, folyamatos győzelem a mostoha körülményeken. "Hiszen itt Erdély legkeletibb részén mi meg tudtuk őrizni nyelvünket és kultúránkat, és akár csodának is lehetne tekinteni, hogy valamiféle hatalmas nyelvi-kulturális szigetként, távol Budapesttől mi itt megmaradtunk. Fáj is ez eléggé sok nacionalista román politikusnak, pedig most már ideje lenne beletörődniük, hogy vége az asszimilációs álmodozásnak" - hangoztatta Markó Béla.

A politikus egyértelműen hitet tett Székelyföld területi autonómiája mellett, amelyre szerinte azért van szükség, mert a székelyföldiek jobban tudják Bukarestnél, hogy saját problémáikat miként lehet a legjobban megoldani. Székelyföld esetében minden gazdasági és kulturális feltétel adott a régió területi autonómiájához - fűzte hozzá. "Nem az itt élő románok ellen, hanem velük együtt akarjuk megvalósítani a területi autonómiát. Meggyőződésünk, hogy ez nekik is hasznukra válik, nem csak nekünk" - mondta Markó.