Condi Rice - ahogy a külügyminiszter-asszony önmagát nevezi bemutatkozáskor - arról beszélt a konzervatív lapnak: elsősorban elméleti szakembernek tartja magát, és alig várja, hogy megbízatása lejártával visszatérhessen a Stanfordi Egyetemre, és "valami mással foglalkozhasson".

A The Wall Street Journal szerint a fegyelmezett szavú, kikezdhetetlen logikájú Rice-t még republikánus kritikusai is szívesen látnák a kormányzó párt 2008-as elnökjelöltjei között. A külügyminiszter azonban eloszlat minden ezzel kapcsolatos találgatást: egyértelműen tagadja, hogy ilyen szándéka volna.

Rice az Egyesült Államok Közel-Kelet-politikáját illetően hangsúlyozta: Washingtonnak mindenekelőtt azokkal a mérsékelt, demokratikus erőkkel kell szövetséget keresnie, amelyek ellensúlyozhatják az arab és iszlám radikalizmust. A terroristák kapcsán viszont leszögezte: le kell győzni őket, maguktól ugyanis nem tűnnek el.

Kifejtette: foggal-körömmel harcolnak azért, hogy a térségbeli iráni befolyást visszaszorítsák. Az iráni atomprogram ügyében a tárgyalásos megoldás híve, mint mondta, egy ENSZ-központú, nemzetközileg egyeztetett fellépés mellett tör lándzsát. Véleménye szerint egy viszonylag gyenge, Oroszország és Kína támogatását is bíró ENSZ-határozatnak is komoly visszatartó hatása volna az Iránnal üzletelő cégekre, bankokra.

Rice nem ért egyet azokkal, akik megtiltanák iráni sportolóknak, hogy részt vegyenek nemzetközi versenyeken, vagy olajvásárlási embargóval sújtanák Teheránt. A külügyminiszter szerint ilyen intézkedések valójában csak az iráni népnek okoznának károkat, amelynek 80 százaléka, meggyőződése szerint, nem támogatja az ország jelenlegi vezetését.