Az építkezés még 1950-ben kezdődött, de két szakasz elkészülte után 1984-ben felfüggesztették, majd 2001-ben újították fel 33,9 milliárd jüan (mintegy ezer milliárd forint) beruházással.

Szombattól kezdve két nap alatt, túlnyomásos légkondicionált vasúti kocsikban, a repülőjáratoknál jóval olcsóbb áron lehet megtenni a Peking és Lhásza, Tibet székhelye közötti 4561 kilométeres utat - a "fapados" kocsikban a jegy átszámítva 11 ezer forintba sem kerül, a "puha ülésre" a jegyár mintegy 34 ezernek felel meg.

Az utolsó, négy év alatt befejezett 1142 kilométeres szakasz a tibeti fennsík behavazott hegyei, sivatagok, befagyott tavak és mezőségek között vezet. Az új vonal legmagasabb pontja 5072 méteren van, ami 200 méterrel több, mint az Andokban Limát, a perui fővárost az ország központi térségével összekötő vasútvonal csúcspontja. Az 5068 méteren fekvő Tanggula állomás a világ legmagasabban lévő vasútállomása, a Fenghuosan alagút 4905 méteren ugyancsak magassági rekordot dönt.

A Csinghaj tartományban lévő Golmud várostól - ahol a szombati avató ünnepséget rendezik - Lhászáig vezető 1142 kilométeres vasút 960 kilométeren át 4000 méter fölött halad a Kunlun és a Tanggula hegységek között, és 550 kilométeren át vezet olyan területeken, amelyeken a talaj állandóan fagyott. A Peking szerint a környezetvédelmi szempontokat tiszteletben tartó vasútvonal kulcsszerepet fog játszani az ország más területekhez képest elmaradott nyugati részének gazdasági fejlődésében, mivel elősegíti a turisztikai potenciál kiaknázását. A buddhista kultúra iránt, amelynek egyik hazája Tibet, igen nagy az érdeklődés, de Tibet a 20. század közepéig elszigetelt maradt a világ más részeitől.

Kína második űrhajósának tavaly októberi repülése és a világ legnagyobb vízierőművének számító Három Szoros projekt építkezésének májusi befejezése után a "világ tetejére" felvitt vasútvonal újabb alkalmat nyújt a kommunista hatalom számára az évi 10 százaléknál gyorsabb ütemben gyarapodó nemzet büszkeségének felszítására. A Tibet függetlenségéért küzdő emigráns szervezetek és nyugati szakértők azonban bírálják a hatalmas beruházást, amely a szemükben a térség kínai "gyarmatosításának" eszköze.

A Peking elleni 1959 évi lázadás leverése óta indiai emigrációban él a dalai láma, a tibetiek szellemi vezetője. Az ő szóvivője óvatosan nyilatkozott a szombati hivatalos átadás előtt. "Ha nincs politikai megfontolás és rejtett politikai program mögötte, a vasútvonal jó lesz Tibet számára. Ezért mondta őszentsége, a dalai láma, hogy örülni kell neki. Ha viszont ártani fog a tibeti környezetnek, ha több kínai telepest hoz Tibetbe, akkor a tibetiek életére való hatása katasztrofális lesz."