Romániában több terrorszervezet is tevékenykedik © AP

Merényletet tervezett Temesvár belvárosában egy iszlámra áttért férfi - adta hírül a román sajtó kedden. A rendőrök szerint a hétfő este, Buziásfürdő határában letartóztatott 28 éves Ioan Florin Lesch azt tervezte, hogy mobiltelefonos távirányítással egy autóba rejtett, házilag, két PB-gázpalackból készült robbanószerkezetet robbant fel. Lesch – akinek hozzátartozóit is elfogták, lugosi lakásában pedig házkutatást tartottak, több cd-lemezt és egy számítógépet lefoglalva – kihallgatásán azt mondta: tettével arra akarta volna rávenni a hazai illetékeseket, hogy vonják ki a mintegy 650 fős román kontingenst Irakból.

Az ügyészség szerint a férfi az iszlám hitre való áttérése után, még 2002-ben lépett kapcsolatba a Muzulmán Testvériség nevű szélsőséges szervezettel, s később több, iszlamista nevelést nyújtó táborban vett részt, ismerősei előtt pedig nem titkolta, hogy az iszlám dzsihád híve. Áttérése után az Aynan Hassan Abger nevet vette fel. A titkosszolgálat 2004 december 17-e óta figyelte. Lesch – állítja az ügyészség - internetes fórumokban élesen Izrael- és nyugatellenes nézeteket hangoztatott, s szintén a világhálón tartotta a kapcsolatot a román és külföldi fundamentalista iszlámhívőkkel. Lesch már elindult buziási lakásáról a négy PB-gáz palackot rejtő autójával Temesvár belvárosa felé, amikor a rendőrség terrorellenes csoportja megállította és letartóztatta.

Hamász, Hezbollah, kurdok
Egyelőre nem világos, hogy a terrorcselekmény előkészítésével gyanúsított Lesch egyedül tervelte ki az akciót, vagy segítői, netán irányítói voltak, de hírszerzői források szerint Délkelet-Európában – beleértve Romániát is, ahol 700 ezerre tehető a muszlimok száma – számos szélsőséges iszlám szervezet, köztük az al-Kaida, a palesztin Hamász, az egyiptomi Muzulmán Testvérek és a libanoni bázisú Hezbollah működtet sejteket és búvóhelyeket. A román hírszerzés korábban a Palesztin Felszabadítási Hadsereg tagjait is azonosította, igaz, ők viszonylag kevesen vannak.

A titkosszolgálat meggyőződése, hogy a Romániában ingatlanokat is birtokló Muzulmán Testvérek és a Hamász is iszlám kulturális szervezetek és egyesületek fedésében dolgozik. A Hamászt a leggyakrabban a Romániai Iszlám és Kulturális Ligával (LICR) hozzák összefüggésbe, de fedőtársaságokként emlegetik az al-Taiba Humanista Alapítványt, a Félhold Humanitárius Alapítványt, a Salam Egyesületet is, amelyek Románia egyetemi városaiban, Bukarestben, Kolozsváron, Iasiban és Temesváron működtetnek fiókszervezetet, azaz ott, ahol Lesch merényletet akart végrehajtani. E szervezetek tagjai főleg diákok.

A legszervezettebb csoportosulást, s a legtöbb szimpatizánst mégis a Kurd Munkáspárt alkotja (Romániában nyolcezer kurd él), az elnyomott kurdok érdekében harcolók a kábítószer-kereskedelemben és valutázásban utaznak, míg a Hezbollah bukaresti szervezetéhez tartozók közül egyesek jól menő éttermeket, gyorséttermeket, élelmiszerüzleteket, ékszer-és kozmetikai üzleteket, valamint pénzváltó irodákat üzemeltetnek.

Pénzmosás
A titkosszolgálat szerint az al-Kaida tagjai is jelen vannak az országban élő muszlimok között, egy korábbi jelentés arról számolt be, hogy utóbbiak pénzt gyűjtöttek, majd neves román bankokon keresztül (pl. Romanian International Bank, Finanz Bank, Banca Transilvania) utalták tovább a szervezet külföldi akcióinak támogatására. Egy szíriaiak által vezetett, 1999-ben létrehozott maffiacsoport az ügyészség szerint 1999 és 2003 között 63 millió dollárt mosott tisztára Romániában. A szervezet két éve letartóztatott vezetője, Omar Chama mobiltelefonján felvett beszélgetéseken Magyarországra történő banki utalásokról is szó esett.

A román sajtó információi szerint egyébként csak 2004 év első negyedévében 64 olyan személyt azonosított a titkosszolgálat, akik feltehetőleg kapcsolatban állhatnak terrorszervezetekkel.

Két éve az Egyesült Államokban az FBI letartóztatta a palesztin, de román állampolgárságú Kaled Matart, akit azzal gyanúsítottak, hogy az al-Kaida tagjaként logisztikai támogatást nyújtott a szeptember 11-ei terrorakcióhoz. Matart – aki még a nyolcvanas években érkezett Romániába, s a Securitate besúgója volt – csalás és pénzmosás miatt már elítélték Bukarestben, ezért amerikai letartóztatásakor már nemzetközi elfogatóparancs volt ellene érvényben.

Nehezíti a bűnüldözők helyzetét, hogy az Irakból, Afganisztánból, Pakisztánból érkező, s Románián átutazó pár százezer személy közül olyanok is állampolgárságot kaptak az évek során, akik a titkosszolgálat szerint kapcsolatban állhatnak terroristákkal - legalábbis korábban ezt állította Radu Timofte, a hírszerző szolgálat (SRI) igazgatója.

Mi a helyzet Magyarországon?
Terroristagyanús személyeket, szélsőséges muzulmánokat szorított ki az országból tavaly a nemzetbiztonság – adta hírül tavasszal a hazai sajtó a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-os évkönyvében olvasható információkra hivatkozva. „A hivatal felderítő-megelőző munkája nyomán több olyan - közel-keleti országokból származó - személy került látókörbe, akik az „iszlámra hivatkozó szélsőséges nézetek terjesztése szempontjából jelentettek biztonsági kockázatot”- olvasható a jelentésben, amely szerint az NBH „műveleti intézkedései eredményeképpen e személyek önként vagy a hivatal kezdeményezésére, hatósági intézkedések keretében hagyták el az országot”. Az évkönyv azonban egyetlen konkrét esetről sem tesz említést.

Információink szerint tavaly, Ramadán (böjti hónap) idején egy Sejk Türki nevű, Szaúd-Arábiából érkező imámot tartóztattak fel a ferihegyi repülőtéren, noha a szaúdinak érvényes vízuma volt. Türkit az egyik budai mecset vezetője várta a repülőtéren, amikor félreállították. A Magyarországon korábban több alkalommal is megforduló imámról (aki egyébként a szaúdi vallásügyi minisztérium egyik munkatársa) az a hír járta, hogy szélsőséges nézeteinek adott hangot egy fővárosi mecsetben, a keresztényeket és a zsidókat szidva.

A férfi később mégis bebocsátást nyert: Szaúd-Arábia budapesti nagykövetségének közbenjárására, diplomáciai meghívóval érkezett az országba. A magyar hatóságok ekkor már nem mertek újat húzni vele, talán éppen azért, hogy az ügyből ne legyen diplomáciai bonyodalom. Igaz, Türki „meghurcoltatása” után a mecsetben visszafogta magát. Az ügy érdekessége, hogy értesülésünk szerint négy éve szintén a titkosszolgálatok nyomására utasítottak ki egy másik, Kuvaitból érkező imámot, Sejk Huszeint, akit ugyanaz a fővárosi mecset látott vendégül, mint amelyik Türkit. A vahabita nézeteket való Huszein esetében valószínűleg ugyanazt feltételezték a hatóságok, mint Türkivel kapcsolatban, azaz, hogy jelenlétével radikalizálhatja a magyarországi muszlimokat. Információink szerint kiutasítása után Sejk Huszein Románia felé vette az irányt.