A világszervezet főtitkára egy tavaly szeptemberi ENSZ-csúcsértekezleten született felkérésre készítette el terrorizmus-ellenes stratégiáját. A dokumentum azonban továbbra is adós marad a terrorizmus fogalmának meghatározásával. A definíciót illetően a tagállamok eddig nem jutottak közös álláspontra. Különösen a Közel-Keletre igaz, hogy ami az egyik ország megítélésében terrorizmus, az a másikéban szabadságharc.

A stratégia öt fő eszközt nevez meg: eltántorítani az embereket a terrorizmustól, megfosztani a terroristákat a támadások eszközeitől, távol tartani az országokat a terrorizmus támogatásától, fejleszteni az államok képességét a terrorizmus elleni harcra, védeni az áldozatok, gyanúsítottak és a terrorizmus következményeitől érintettek emberi jogait. Szükséges az is, hogy a tagországok létrehozzanak és aláírjanak egy "nemzetközi terrorizmus elleni globális egyezményt".

A biológia terrorista célú felhasználása elleni sikeres küzdelemhez szükség van egy globális fórumra. A tárgyra vonatkozó jelenlegi nemzetközi szerződések túl gyengék, az állami és a kereskedelmi szféra kezdeményezései szétaprózódtak - vélekedett Annan. A főtitkár szerint a biológiai fegyverek elleni küzdelem inkább a számítástechnikai eszközökkel űzött bűnözéshez, mint a nukleáris fegyverek elterjedése elleni fellépéshez hasonlítható, hiszen "hamarosan laboratóriumok tízezrei fognak dolgozni ebben a többmilliárd dolláros (biotechnológiai) iparágban. Még diákok is képesek lesznek a génmódosítás technológiáját alkalmazni" - figyelmeztetett.