A szerb elképzelés értelmében a szakadár tartományban élő szerb kisebbség, amelynek aránya becslések szerint jóval tíz százalék alá csökkent, az albán autonómia ellenére a tartomány nagy területeit ellenőrizné.

A szerbek saját közigazgatási egységekre tartanak igényt a tartomány északi, keleti és középső körzeteiben - tűnik ki a hivatalos szerbiai tárgyalási célokból. A tartomány déli és nyugati részében fekvő Prizren és Pec jelentős középkori ortodox kolostorait "szerb Koszovóhoz" csatolnák, bár ezeken a vidékeken gyakorlatilag nincsenek szerbek. Ezen túlmenően a szerb ortodox egyház egész Koszovóban visszakapná a második világháború után a kommunisták által kisajátított földbirtokait.

Bár a szerb közigazgatási egységek nem képeznének összefüggő területet, intézményesen mégis össze lennének kötve egymással, és szoros kapcsolatokat ápolnának Belgráddal. A belgrádi elképzelés szerint a szerbek saját területeiken maguk határoznák meg az oktatás, a rendőrség, a közlekedés, a területrendezés és a bíróságok működésének szabályait.

A Koszovó jövőjéről kialakított hivatalos belgrádi elképzelés ellentétben áll az albán többség koncepciójával. A koszovói albán kormány több ízben világossá tette, hogy az albánok számára kizárólag a korlátlan függetlenség jöhet szóba, a szerb kisebbség jogainak tiszteletben tartása mellett.