A választásra a 16. Bundestag (szövetségi gyűlés) alakuló ülésén került sor, Lammert 564 szavazatot kapott. A házelnök az állami hierarchia második embere a köztársasági elnök után.

A szeptemberi-októberi választásokon kialakult parlamenti erősorrendnek megfelelően ezúttal kereszténydemokrata politikusnak jutott a házelnöki poszt. Lammert elődje a szociáldemokrata Wolfgang Thierse volt hét éven át. Thiersét ezúttal helyettesnek jelölte az SPD.

Az új összetételű Bundestag 614 tagú. Lammertnek hat helyettes járna, de közülük egyelőre csak ötöt tudtak megválasztani: Lothar Bisky, az ellenzéki Baloldali Párt elnöke a három választási forduló egyikében sem kapta meg a szükséges többséget.

A Baloldali Párt - a szintén ellenzéki Zöldekkel és liberálisokkal együtt - bírálja, többek között pénzpocséklásnak tartja, hogy a szociáldemokraták Wolfgang Thierse és Susanne Kastner személyében két alelnöki poszthoz jutottak.

Megválasztották, illetve megerősítették az alelnöki poszton Gerda Hasselfeldtet (Keresztényszociális Unió - CSU), Katrin Göring-Eckardtot (Szövetség'90/Zöldek) és Hermann Otto Solmst (Szabad Demokrata Párt - FDP).

Az 56 éves, bochumi születésű Lammert 25 éve Bundestag-képviselő, 2002 óta Thierse egyik helyettese volt. Társadalomtudós, szívesen foglalkozik a kultúra dolgaival, és legszívesebben karmester lett volna. A Bundestag elnöke bruttó 14 ezer eurót keres, ez a képviselői javadalmazás duplája.

Székfoglaló beszédében Lammert egyebek között azt fejtegette, hogy a demokráciát leginkább a parlament testesíti meg, a parlament nem a kormány végrehajtó szerve, hanem ellátja a kormányt megbízásokkal.