2005. október. 13. 10:56 MTI Utolsó frissítés: 2005. október. 13. 11:00 Világ

Román szenátus: a magyarság is államalkotó tényező

A romániai kisebbségek államalkotó tényezők - ezt a kitételt fogadta el a román szenátus, megszavazva a kisebbségi törvénytervezet e megállapítást is tartalmazó első három cikkelyét.

A csütörtöki romániai sajtó és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tájékoztatása szerint végeláthatatlan huzavona előzte meg szerdán délután a kisebbségi törvénytervezet cikkelyenkénti vitáját.
   
Az előző napon Gheorghe Funar a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) szenátora azt javasolta: ismét a jogi bizottságban kerüljön napirendre a kérdés, ahol el kellett eldönteni, hogy a jogszabály-tervezet vitája maradjon-e a szenátus napirendjén, avagy kerüljön át a képviselőházba.
   
A bizottság öt szavazattal négy ellenében úgy döntött, hogy a tervezet a szenátusban maradjon napirenden. A vita meglehetősen keménynek bizonyult. Ion Iliescu szenátor - volt államfő - továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy ha kikerül a tervezetből az autonómiára vonatkozó, szerinte "legnagyobb veszélyt" jelentő 5. számú fejezet, akkor nem lesznek kifogásai a jogszabállyal kapcsolatban.
   
A vita során a kormányt képviselő Markó Attila kisebbségügyi államtitkár kiállt az RMDSZ álláspontja mellett, miszerint a törvény egésze a kisebbségek jogállásáról szól. Ezt a törvénytípust egyértelműen a szenátusnak kell először tárgyalnia, hiszen minden eleme ennek a jogállásának a része, tehát nem lehet kiragadni egyik-másik cikkelyét.

Verestóy Attila szenátor szerint a háttérben az áll, hogy a Nagy Románia Párt minden eszközzel megpróbálja akadályozni a kisebbségi törvény elfogadását. "Úgy látom, még a (kormánykoalícióban résztvevő) Konzervatív Párt (PC) néhány szenátora is hajlik arra, hogy kiiktassanak olyan cikkelyeket, miszerint a kisebbség államalkotó tényező, s hogy joga van saját intézményrendszeréhez" - mondta Verestóy.
   
Az RMDSZ-es szenátor szerint az alkotmány értelmében a végső szót a képviselőház mondja ki, ahol jelen vannak a magyar közösség frakciója mellett a 18 romániai kisebbség képviselői is, ők szintén érintettek a törvény elfogadásában.
   
Végül sor került a szenátusban a jogi bizottság javaslata feletti voksolásra: a szenátorok közül 51-en szavaztak a javaslat mellett, 38-an ellene, egy tartózkodott.
   
Ezt követően a honatyák elkezdték a tervezet cikkelyenkénti vitáját a szenátus plenáris ülésén. Ennek során sikerült elfogadtatni azt a kitételt, amely szerint a romániai kissebségi közösségek, így a magyarok is a román állam alkotó tényezői.
   
Eckstein–Kovács Péter szenátor a Szabadság című kolozsvári napilapnak elmondta, hogy az RMDSZ csak az első csatát nyerte meg, a háborúnak nincs még vége. A cikkelyenkénti vita első napján a 230 módosító indítványt benyújtó Funar fenntartotta az összes javaslatát, és érvelt is mellettük. Emiatt elhúzódhat a törvény megvitatása.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.