Román szenátus: a magyarság is államalkotó tényező
A romániai kisebbségek államalkotó tényezők - ezt a kitételt fogadta el a román szenátus, megszavazva a kisebbségi törvénytervezet e megállapítást is tartalmazó első három cikkelyét.
A csütörtöki romániai sajtó és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tájékoztatása szerint végeláthatatlan huzavona előzte meg szerdán délután a kisebbségi törvénytervezet cikkelyenkénti vitáját.
Az előző napon Gheorghe Funar a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) szenátora azt javasolta: ismét a jogi bizottságban kerüljön napirendre a kérdés, ahol el kellett eldönteni, hogy a jogszabály-tervezet vitája maradjon-e a szenátus napirendjén, avagy kerüljön át a képviselőházba.
A bizottság öt szavazattal négy ellenében úgy döntött, hogy a tervezet a szenátusban maradjon napirenden. A vita meglehetősen keménynek bizonyult. Ion Iliescu szenátor - volt államfő - továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy ha kikerül a tervezetből az autonómiára vonatkozó, szerinte "legnagyobb veszélyt" jelentő 5. számú fejezet, akkor nem lesznek kifogásai a jogszabállyal kapcsolatban.
A vita során a kormányt képviselő Markó Attila kisebbségügyi államtitkár kiállt az RMDSZ álláspontja mellett, miszerint a törvény egésze a kisebbségek jogállásáról szól. Ezt a törvénytípust egyértelműen a szenátusnak kell először tárgyalnia, hiszen minden eleme ennek a jogállásának a része, tehát nem lehet kiragadni egyik-másik cikkelyét.
Verestóy Attila szenátor szerint a háttérben az áll, hogy a Nagy Románia Párt minden eszközzel megpróbálja akadályozni a kisebbségi törvény elfogadását. "Úgy látom, még a (kormánykoalícióban résztvevő) Konzervatív Párt (PC) néhány szenátora is hajlik arra, hogy kiiktassanak olyan cikkelyeket, miszerint a kisebbség államalkotó tényező, s hogy joga van saját intézményrendszeréhez" - mondta Verestóy.
Az RMDSZ-es szenátor szerint az alkotmány értelmében a végső szót a képviselőház mondja ki, ahol jelen vannak a magyar közösség frakciója mellett a 18 romániai kisebbség képviselői is, ők szintén érintettek a törvény elfogadásában.
Végül sor került a szenátusban a jogi bizottság javaslata feletti voksolásra: a szenátorok közül 51-en szavaztak a javaslat mellett, 38-an ellene, egy tartózkodott.
Ezt követően a honatyák elkezdték a tervezet cikkelyenkénti vitáját a szenátus plenáris ülésén. Ennek során sikerült elfogadtatni azt a kitételt, amely szerint a romániai kissebségi közösségek, így a magyarok is a román állam alkotó tényezői.
Eckstein–Kovács Péter szenátor a Szabadság című kolozsvári napilapnak elmondta, hogy az RMDSZ csak az első csatát nyerte meg, a háborúnak nincs még vége. A cikkelyenkénti vita első napján a 230 módosító indítványt benyújtó Funar fenntartotta az összes javaslatát, és érvelt is mellettük. Emiatt elhúzódhat a törvény megvitatása.