Az idézett források szerint magában a tülekedésben 816-an haltak meg, míg 25 ember halálát a helyszínen osztott szándékosan mérgezett étel, illetve ital okozta. A sebesültek száma 323. Hét további  személy azokban az aknavetős támadásokban vesztették életüket, amelyeket a Musza al-Kázím, a síiták hetedik imámjának emelt mauzóleumának a közelében hajtottak végre. Ebben a merényletben 37-en sebesültek meg. A tömeghisztéria kitörésének oka egyelőre továbbra sem ismert. 

Egyes értesülések szerint a pánikot az váltotta ki, hogy a mauzóleumhoz vezető Azamíja-hídon átvonuló tömegben elterjedt a híre annak: a Musza al-Kázím imám mártírhalálának évfordulójára emlékező emberáradatban két öngyilkos merénylő vegyült el és robbantásra készültek. Rengetegen vetették magukat a Tigris-folyóba, vagy zuhantak a vízbe. A tömeg összetorlódott a folyó fölött 30 méterrel átívelő híd nyugati hídfőjénél lévő ellenőrzőpontná és tumultuózus jelenetek alakultak ki. Eközben az emberek egymást -  köztük számos nőt és gyermeket - taposták halálra.

Az al-Arabíja képeket mutatott egy bagdadi kórházról, ahova a szerencsétlenség halálos áldozatainak tetemeit beszállították. Holttestekkel elborított hosszú folyosószakaszok voltak láthatók a felvételeken. A CNN hírtévé kórházi forrásokból olyan értesülést is közölt, hogy mintegy ötven halotton mérgezés nyomai mutatkoztak.

A tömegszerencsétlenség színhelyének közelében minden utca roppant szűk, s ez megnehezíti a mentés munkálatait, a sérültek elszállítását a döbbent, rémült emberek sokaságán át. A síita hívők fontos vallási szertartásukra készültek: Musza al-Kázím, a síiták hetedik imámja mártírhalálának évfordulójára, az azon tartandó gyászünnepségre.

Az iraki védelmi minisztérium szerint a hídon történt tragédia nincs összefüggésben az országot megosztó vallási feszültséggel. A tárca egyik illetékese szerint csak az aknavetős támadások halálos áldozatai írhatóak a vallási torzsalkodások számlájára. Ezekért az akciókért egyébként később egy, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz kötődő szervezet vállalta magára a felelősséget.

A síita és szunnita muzulmán közösség közti régi keletű feszültségek kiéleződtek az utóbbi napokban az új iraki alkotmány parlamenti elfogadása után, illetve az alapokmányról tartandó népszavazás előtt. A szunniták elvetik az új alkotmányt, a síita és kurd pártok azonban - nemzetgyűlési fölényüket kihasználva - a szunnita tiltakozás ellenére áldásukat adták a parlamenti szavazásban az alaptörvény tervezetére.

Az Európai Unió Londonban ülésező elnöksége annak a véleményének adott hangot, hogy aknavetős támadás okozta a rendezvényen kitört tömegpánikot. A testület nyilatkozatában a legerősebb kifejezésekkel ítélte el a terrorakciót. Az elnökségi közlemény nem tesz említést arról, hogy a támadást kik követték el, viszont egyértelműen terrorcselekménynek tulajdonítja a síita zarándokokat ért, "minden képzelőerőt meghaladó tragédiát". A nyilatkozat szerint vallási rendezvényre igyekvő, ártatlan civileket ért "hitvány támadás", és a "felelősök gonoszsága nem ismer határt".