Az izraeli belügyminisztérium most közzétett felmérése szerint több, mint negyedmillió zsidó lakos él a Jordán nyugati partján, azaz Ciszjordániában. Számuk 2005. év eleje óta csaknem 13 ezerrel nőtt. Főként két „ultraortodox” város, Kirját Széfer és Bétár Elit lakóssága gyarapodott Bné Brák és Jeruzsálem ultravallásos fészekalapító fiatalságával. Őket főként az olcsó telek- és lakásárak vonzzák ide. Több százan gyarapították a Jeruzsálemtől keletre épült Máálé Ádumim népességét is.

A telepesek csúcsszervezete már a közeli jövőben több ezer lakásegység építésére kér engedélyt a honvédelmi minisztériumtól. A masszív építkezésre főként azok a területek jönnek szóba, amelyekről Ariel Saron miniszterelnök korábban kijelentette, hogy minden körülmények között Izrael részei maradnak: így Áriél, Máálé Ádumim, a Gus Ecion-tömb valamint a Jeruzsálemet északról és keletről körülvevő település-füzér.

A telepes mozgalom élén álló Zeév (Zambis) Hever már kiadta a jelszót a nemzeti-vallásos közönségnek a telekvásárlásra, egyben kilátásba helyezte, hogy igyekszik kiharcolni az Izraelt és a palesztin autonóm területet elválasztó kerítésrendszer útvonalának drasztikus megváltoztatását, azaz kelet felé tolását, hogy az minél több zsidó települést foglaljon magába.

A palesztin autonóm terület demográfusai szerint 3.8 millió palesztin él a Gázai-övezetben és Ciszjordániában. Ám néhány hónappal ezelőtt amerikai és izraeli kutatók gondos vizsgálatnak vetették alá a Palesztin Hatóság belügyi és egészségügyi minisztériumaiból hozzájuk érkezett bizalmas adatokat. A Parlament ellenőri bizottságához júniusban beterjesztett dokumentum 2.4 milliós palesztin lélekszámot valószínűsít. Az 1.4 milliósra becsült Gázai-övezeten kívül – e számítás szerint - tehát egymillió palesztin él Ciszjordániában. Akik ezt az adatot magukénak vallják, azok szerint a sokat emlegetett „demográfiai robbanóöv” csupán üres fenyegetés.

Halmos László/Tel Aviv