Eduard Kukan a két ország viszonyát a magyar-szlovák alapszerződésben rögzített elvekkel összhangban, a két ország területén elő kisebbségeket - a szlovákiai magyarokat és a magyarországi szlovákokat - érintő egyezménynek és az Európai Unió jogrendjének megfelelően képzeli el - jelentette a TASR szlovák hírügynökség.

Budapesten "a kisebbségi kérdések kezelésében mintha nem vennék figyelembe a közös uniós tagságot és a Szlovákiában élő magyar kisebbség tényleges helyzetét" - mondta Kukan.

A külügyminiszter szerint Magyarországon "ismételten olyan egyoldalú intézkedéseket foganatosítanak, amelyek sem a nemzetközi joggal, sem az EU jogrendjével nem összeegyeztethetők." 

A szlovák diplomácia első embere úgy látja: semmi sem utal arra, hogy a helyzet a jövőre esedékes magyarországi választások után megváltozna. "Inkább az ellenkezőjére lehet számítani."

Hozzátette: ezért is látja szükségesnek, hogy a szlovák diplomácia megfelelően kezdeményező, a felmerülő problémák tekintetében pedig kellőképpen előrelátó legyen. Ezzel együtt a szlovák-magyar viszony Kukan szerint "a normáknak megfelelő", az EU és a NATO keretei között  pedig fejlődik.

A hivatalos munkalátogatáson Ljubljanában tartózkodó Somogyi Ferenc külügyminiszter leszögezte, nem ismeri, milyen összefüggésben tette szlovák kollégája ezt a kijelentést, de hangsúlyozta: "a magyar kormány elhatározott szándéka az, hogy minden ilyen jellegű lépésnél figyelembe vegye az európai uniós normákat, az európai standardokat, a Szlovákiában élő magyarság tényleges helyzetét".

A telefonon nyilatkozó miniszter hozzátette, hogy minden olyan kérdésben, amely erre a dimenzióra vonatkozik és túlmutat a magyar kormány kompetenciáján, Budapest természetesnek tartja, hogy konzultáljon a szomszédos országokkal, illetve az ilyen jellegű kérdésekben illetékes nemzetközi szervezetekkel, kezdve az Európai Uniótól az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetig.

Kiemelte: Magyarországnak meggyőződése, hogy az ilyen jellegű, esetenként akár érzékenynek is minősíthető lépéseknél az érintett másik ország konstruktív pozíciója és együttműködési készsége elengedhetetlen ahhoz, hogy a pozitív szándékú lépések megvalósulhassanak és a gyakorlatban érvényesülhessenek.

E megközelítésnek "alapvető eleme az, hogy olyan lépéseket tegyünk, amelyek a magyarok helyzetének javítását és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését egyszerre, párhuzamosan egyaránt szolgálják" - szögezte le a magyar diplomácia irányítója.