A SME szerint Sólyom határozottan elutasította a Bős-Nagymarosi vízlépcső alsó, eredetileg Magyarország területére tervezett gátjának felépítését, és az új magyar államfő úgy értelmezi a hágai Nemzetközi Bíróság idevágó döntését, hogy a szlovák fél több vizet köteles juttatni a Duna régi medrébe. "Tette ezt akkor, amikor a sok éve fennálló problémában folynak a lehetséges megállapodást kereső szakértői tárgyalások" - írt a lap. 

A SME megkérdezte a szlovák fél ez ügyben illetékes hágai kormánybiztosát, Drahoslav Stefáneket, akinek értelmezése szerint a bíróság megerősítette a vízlépcső építéséről és üzemeltetéséről szóló eredeti szerződést, ami azt jelenti, hogy a felek a vízlépcső eredeti céljának teljesítésülése jegyében hivatottak tárgyalni.

A szlovák kormánybiztos aban látja a problémát, hogy "a magyar fél az alsó gát felépítéséről még csak tárgyalni sem akar", ezzel szemben Szlovákia három lehetőségről is kész tárgyalni: "Az alsó eredeti ponton (Nagymarosnál), vagy más ponton történő felépítéséről, valamit arról a lehetőségről, hogy az objektum sehol sel épül fel."

Hozzátette: ha Budapest meg tudja győzni Pozsonyt arról, hogy az árvízvédelem és a hajózhatóság kérdéseit egyéb megoldásokkal is képes megoldani, akkor a szlovák fél ezt elfogadja, Budapest azonban ilyen megoldást még nem kínált fel.

"A szlovák politikusok egy része Sólyom László kijelentéseit nem találja szerencsésnek" - fogalmaz a lap és idézi a szlovák parlament egyik ellenzéki pártjának (SMER) képviselőjét, Juraj Blanárt, aki azt mondta: "Ez is tanúsítja, hogy ismét nem a hágai ítélet szakmai részének betartásáról van szó, jóllehet az világosan kimondja, hogy (Hágában) kinek adtak igazat, de lám, megint politikai tőkét kovácsolnak belőle."

Egy kormánypárti (ANO) képviselő, Jozef Heriban a szakértői tárgyalások végereményét tartja fontosnak és elképzelhetőnek találja, hogy a szlovák és a magyar kormány végső soron akkor is megállapodhat, ha az államfőnek más a véleménye. Ugyanitt Bugár Béla, a szintén kormánypárti Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke úgy fogalmaz, hogy "ez szakmai és nem politikai kérdés, tárgyaljanak tehát a szakemberek." Bugár azonban hozzáteszi: úgy véli, Sólyom László is ebben a szellemben mondott véleményt.

Sólyom a múlt heti beszélgetésben kifejtette: Magyarország nem építi fel a dunai vízlépcső alsó fokozatát, amire - a szlovák fél értelmezésével ellentétben - a hágai ítélet sem kötelezi. Ellenkezőleg: az ítélet kimondja, hogy "a nagymarosit nem kell felépíteni, a bősit nem kell lebontani." Hangsúlyozta: a vízlépcső kérdése semmiképpen sem szlovák-magyar nemzeti kérdés, hanem környezetvédelmi vita.

A SME Bugárt egy másik írásában a Sólyom-interjú más vonatkozásairól is, így a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyében is megérdezi. Bugár a szlovákiai magyarok esetében jelképes értékűnek nevezi a kettős állampolgárság intézményét, hiszen "mi a saját útleveleinkkel egész Európa területén szabadon utazhatunk, de a kárpátaljai magyarok esetében ez már problematikus."

Mivel az interjúban Sólyom László azt is jelezte, hogy meghívás esetén majd készséggel eleget tenne egy szlovákiai látogatásnak is, a SME megkérdezte a szlovák államfő hivatalát is. Ivan Gasparovic véleményét tolmácsolva az elnöki szóvivő azt mondta: Sólyom László problémáktól mentes viszonyt óhajtó kijelentését előzékeny gesztusnak tekinti, de emlékeztetett rá, hogy az új magyar államfő majd csak augusztus 5-én foglalja el hivatalát, ezért "majd csak ez után lehet szó egy majdani látogatás mérlegeléséről."