Vidovszky István hangsúlyozta: több magyar kutató foglalkozik a termonukleáris energia kifejlesztésével, így számukra nagyon jó lehetőség lesz a várhatóan hét-nyolc év múlva felépülő kísérleti reaktor - az ITER - működtetésében való részvétel.

Hozzátette: a reaktor helyszínéért Japán és Franciaország versenyzett, a földrajzi távolság miatt a magyar szakemberek számára sokkal jobb lehetőségeket jelent a dél-franciaországi Cadarache kiválasztása.

A kutatóintézet igazgatóhelyettese közölte: a csaknem 10 millió euróból felépülő reaktor munkálatai várhatóan 7-8 évig tartanak majd, ezért az együttműködés keretfeltételeit még nem tisztázták; a felépülés után várhatóan újabb 7-8 évig tartanak majd a kísérletek.

Megjegyezte: még nem biztos, hogy működik majd a hidrogénbombához hasonló elven működő reaktor, de ahhoz is fel kell építeni, hogy ezt megtudják. Ha a deutérium felhasználásával működő reaktor működőképes lesz, akkor az emberiség számára örök energiaforrást nyújt majd, mert a deutérium - a hidrogén egyik izotópja - a többi energiaforrástól eltérően soha nem fogy el.

A reaktorberuházásban érdekelt államok képviselői kedden Moszkvában miniszteri szintű tanácskozást követően megállapodást írtak alá, mely szerint a dél-franciaországi Cadarache-ban építik fel a világ legnagyobb fúziós berendezését, az ITER-t.

A reaktor építésében az Európai Unió, Japán, Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, és Dél-Korea vesznek részt - közölte a Magyar Euratom Fúziós Szövetség elnöke.

A szövetség elnöke által jegyzett közlemény szerint a két éve húzódó megegyezéshez végül kompromisszum vezetett, mely alapján az EU "privilegizált pozíciót" biztosít Japán számára a projektben. Ennek értelmében japán személy töltheti be az ITER irányítására megalakított szervezet főigazgatói tisztét, valamint Japánban valósul meg számos fúziós kutatással kapcsolatos beruházás, és Japán adja a majdani tudományos kutatócsoport 20 százalékát is.

Zoletnik Sándor elnök közleménye szerint az ITER 4.7 milliárd euróba kerül, 10 év alatt épül fel, majd az ezt követő 20 éves működésre további csaknem 5 millió eurót irányoztak elő. Az építési költségek 80 százalékát ipari megrendelések teszik ki. A költségek 50 százalékát az EU fedezi, míg a másik 5 partner 10-10 százalékkal száll be a projektbe.

A Nap energiatermeléséhez hasonló módon működő fúziós erőművek biztonságos és környezetbarát energiatermelésre adnak lehetőséget. A nemzetközi fúziós program célja, hogy a következő évtizedekben megvalósítsa a versenyképes fúziós energiatermelést. Az ITER tapasztalatai alapján előreláthatóan a 2030-as években megépülhet az első kísérleti energiatermelő fúziós erőmű - olvasható a Magyar Euratom Fúziós Szövetség közleményében.