Tony Blair a londoni alsóházban számolt be a kudarccal végződött brüsszeli EU-csúcsról, és erőteljesen ostorozta az uniós költségvetés jelenlegi szerkezetét. Kijelentette: a közös mezőgazdasági politika (CAP) juttatásainak mintegy 80 százaléka, valamint a strukturális és kohéziós alapok kiadásainak csaknem a fele továbbra sem az új tagállamoknak, hanem a 15 régi tagországnak jut.  

Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos jónak látná, ha a költségvetési ügyben elszenvedett brüsszeli kudarc után még júniusban rendkívüli csúcsértekezletet tartanának. Hübner a Berliner Zeitungnak azt fejtette ki, hogy "csak ekkor lenne még esély az időbeni megegyezésre". A középtávú költségvetésről való gyors megállapodás nélkül az uniót az a veszély fenyegeti, hogy elhúzódik a szegényebb térségek felzárkóztatási programjának tervezése, a pénzek kifizetése. "Nem vesztegethetjük az időt" - figyelmeztetett a lengyel biztos a berlini lapban.

Mandelson „házasítana”

Az Európai Unió kereskedelmi biztosa a gazdaság megreformálása mellett tört lándzsát, tagadva egyúttal, hogy annak nyomán veszélybe kerülnének a szociális vívmányok. A The Guardian hétfői számában megjelent írásában Peter Mandelson úgy vélekedett, hogy van lehetőség az európai gazdaságról vallott két fő nézet "összeházasítására": a London által szorgalmazott szabadpiaci felfogás és a Párizs által védelmezett erős szociális biztonság keverékére.

Az európai ügyek francia minisztere szerint az unió tagállamainak többsége nem osztja a brit víziót, és ezt figyelembe kell vennie Tony Blair brit kormányfőnek, amikor július 1-jén országa átveszi az EU soros elnöki tisztségét. Catherine Colonna a France 2 közszolgálati televíziónak adott interjúban leszögezte: Nagy-Britanniának úgy kell kötelességét teljesíteni, hogy közben figyelembe kell vennie az európaiak többségének akaratát. Colonna felhívta a figyelmet arra, hogy, ellentétben a brit állításokkal, "a vita nem a modernizálás és a mozdulatlanság között van" és hogy a London által elutasított közös agrárpolitikát három alkalommal reformálták meg, a legutóbb 2003-ban. Viszont 1984 óta a mai napig létezik a Nagy-Britanniának járó uniós visszatérítés, amely talán akkoriban jogos volt, de ma már semmi nem indokolja - mondta a miniszter.

Luxemburg merész döntésre készül: egybehangzó források szerint az EU-alkotmánnyal kapcsolatos, Európa számos országán végigsöprő, elutasító közhangulat dacára megtartják a szerződésről döntő népszavazást a nagyhercegségben. A luxemburgi képviselőház külügyi bizottsága előtt a külügyminiszter európai ügyekkel foglalkozó helyettese, Nicolas Schmit úgy nyilatkozott, hogy a kormány a népszavazás eredeti időpontban történő megtartását pártolja. Az erről beszámoló képviselő szerint az összes párt egyetért ebben.

A cseh kormánykoalíció három pártja a brüsszeli európai uniós csúcsértekezlet állásfoglalásával összhangban továbbra is szorgalmazza, hogy Csehországban tartsanak népszavazást az európai alkotmányról. Erre az álláspontra helyezkedtek az ellenzéki kommunisták is, míg Václav Klaus államfő és a Polgári Demokratikus Párt ezt elutasítják - összegzi a mérvadó cseh pártok álláspontját a prágai sajtó. Marek Belka lengyel miniszterelnök az EU alkotmányának gyors parlamenti ratifikálása mellett szállt síkra, elvetve ezzel a népszavazáson történő megerősítésre vonatkozó korábbi tervet.

Romániára és Bulgáriára nem vonatkoznak Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter szavai, aki állást foglalt amellett, hogy új intézmények hiányában függesszék fel az Európai Unió (EU) bármiféle további bővítését - jelentette ki a román elnök. Traian Basescu a Delta RFI rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy hiba lenne Románia és Bulgária csatlakozását kampánytémává tenni, amikor ezek az országok már aláírták csatlakozási szerződésüket az Európai Unióval. Sarkozy múlt szombaton sürgette, hogy függesszék fel az EU mindenféle további bővítését, amíg nem lesznek "új intézmények Európában".

Katasztrófának nevezte Európa szempontjából az EU-csúcsértekezlet sikertelenségét  René Van der Linden, az emberi jogokkal, a demokratikus intézményrendszer működésével foglalkozó Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke. A holland politikus a parlamenti közgyűlés nyári ülésszakát megnyitó strasbourgi beszédében úgy vélekedett: Európa többet kell, hogy jelentsen pusztán kereskedelemnél és gazdaságnál, s ha valaki csak egyfajta szabadkereskedelmi övezetként gondol a kontinensre, az történelmi hibát követ el. "Katasztrófa, hogy nem sikerült kezelnünk ezeket a kérdéseket" - mondta, arra utalva, hogy a csúcson nem jött létre megállapodás az EU 2007-2013 közötti költségvetéséről, s nincs garancia arra, hogy az EU alkotmánya valaha is életbe lép.

Annak kapcsán, hogy a csúcs utolsó pillanatában az új tagállamok felajánlották, lemondanak a nekik járó források egy részéről, csak hogy megszülessen az egyezség, azt mondta: igazolhatatlan, hogy a szegényebb tagoknak kelljen fizetniük a gazdagok helyett. Szerinte ez egy olyan gesztus volt, ami a Kelet-Európa iránti nyugati szolidaritás hiányát jelezte.