A részvétel is minden várakozást felülmúlt, elérte a mintegy 12 millió szavazásra jogosult állampolgár 62,8 százalékát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a parlament is elutasítja majd az alkotmányt, miután a legnagyobb frakciók ígéretet tettek arra, hogy 30 százalékos részvétel fölött követik a nép akaratát.

Hollandia Franciaország után az Európai Unió második tagországa (ráadásul mindketten alapító tagok), amely elveti az alkotmányt. A francia lakosság vasárnap mondott nemet a szerződésre, amely pedig védelmezői szerint nagyobb munkahely-garanciát, fokozottabb biztonságot, az emberek számára több beleszólást az uniós történésekbe és az uniós intézményrendszer gördülékenyebb működését hozta volna magával.

Nem, de miért?

A nemmel szavazók minden bizonnyal Hollandiában is a kormánnyal szembeni ellenszenvüket, illetve bizonyos, az unióval kapcsolatos, de az alkotmánytól független aggályaikat (ilyen ügyek az euró bevezetése utáni árdrágulás, az uniós költségvetéshez való magas holland hozzájárulás, a gyors EU-bővítés, Törökország felvételét) fejezték ki voksukkal. Minden bizonnyal jelen van még a holland lakosságban a három éve politikai okokból meggyilkolt, roppant népszerű populista politikus, Pim Fortuyn szellemi öröksége - ő egyebek között a bevándorlás korlátozását szorgalmazta, és elképzeléseit a lakosság egy része megerősítve látta azt követően, hogy iszlámellenes nézeteiért tavaly rituálisan meggyilkolták Theo Van Gogh filmrendezőt is.

A két országban történt elutasítás jócskán megnehezíti a tavaly aláírt alkotmány 2007-re tervezett bevezetését, és felveti a lehetőségét, hogy a szerződést végérvényesen félreteszik, legfeljebb egy-két elemét emelik majd vissza egy új egyezmény keretében. A nehéz helyzetet az EU-tagországok állam- és kormányfői alig két hét múlva Brüsszelben rendezendő találkozójukon is megvitatják.

A szavazás utáni első politikai nyilatkozatok a szabad népakaratot méltatták, a végeredményről azonban eltérően foglaltak állást. Jan Peter Balkenende korányfő csalódottságának adott hangot, de jelezte, hogy a kormány tiszteletben tartja a választók akaratát. Azt is kijelentette, hogy az EU-tagországok vezetőinek is tudomásul kell venniük a szavazás eredményét. Ruud Koole, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt elnöke a demokrácia ünnepeként méltatta a referendumot, de ő is sajnálatosnak mondta, hogy az alkotmányt elutasították. Mat Herben, Fortuyn pártjának egy parlamenti képviselője üdvözölte, hogy a lakosság nem hajolt meg a kormány akarata előtt.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az EU kormányfői tanácsának soros elnöke brüsszeli közös sajtótájékoztatójukon azt hangoztatták, hogy a történtek ellenére a többi uniós tagországban folytatni kell a ratifikációs folyamatot. Ehhez a véleményhez csatlakozott Balkenende is.

Peter Balkenende © AP

Barroso ugyanakkor elismerte, hogy a EU nehéz időszak előtt áll, de azt is leszögezte, hogy a válsághelyzetből ki lehet keveredni. Megerősítette azt a kora esti felszólítását, hogy az EU-tagországok ne tegyenek elhamarkodott lépéseket a francia és a holland elutasítás nyomán.

Juncker bejelentette, hogy már a június 16-17-i csúcsértekezleten javaslatokat tesz arra az uniós vezetőknek, hogyan lehet megoldani a helyzetet. Arra is figyelmeztetett, hogy a sorozatos elutasítások alááshatják az unió nemzetközi befolyását.

Hollandia történetében az első átfogó népszavazásról volt szó. Utoljára 1797-ben, az akkor francia megszállás alatt Batáviai Köztársaság néven működő bábállamban szintén alkotmányos ügyben szólították szavazásra a népet, és az a voksolás is elutasító eredményre vezetett.

A lettek ratifikálták

A lett parlament csütörtökön elsöprő többséggel ratifikálta az Európai Unió alkotmányát. A száz tagú Saeimában 71-en szavaztak az unió alaptörvénye mellette, öten ellene. Huszonnégy törvényhozó tartózkodott, illetve távol maradt a voksolástól. Az európai alkotmány lettországi elfogadása várható volt, mivel a parlament május 19-én első olvasatban már elfogadta a tervezetet.