Német tévétársaságoknak nyilatkozva az államfő emlékeztetett rá, hogy 1989-ben a Szovjetunió legfőbb népképviseleti szerve határozatban ítélte el a Sztálin és Hitler közti 1939-es, a balti országok szovjet megszállásához vezető megállapodást, amelyről azt is kimondta, hogy Sztálin személyes, a szovjet nép érdekeivel ellentétes döntése volt.
   
Putyin emlékeztetett rá, hogy a három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia függetlenségének jogi alapja az 1918 februárjában Breszt-Litovszkban aláírt, Oroszországtól nagy területeket elszakító orosz-német békemegállapodás. Aztán 1939-ben Oroszország és Németország másképp döntött, az utóbbi lényegében beleegyezett abba, hogy Európának ez a része visszatérjen a Szovjetunió szárnya alá -mondta.
   
A balti országokat lényegében mintegy "cserealapként" használták a nagy világpolitikában, s ez természetesen tragédia népeiknek, amiről egyenesen kell szólni - mondta az orosz elnök. Végezetül közölte: nem tud egyetérteni azzal, hogy a nem saját akaratukból, hanem a sors szeszélye folytán a balti államokban maradt orosz anyanyelvűek nem rendelkezhetnek mindazokkal a
jogokkal, amelyekkel minden Európában élő ember rendelkezhet. Ezek az emberek másodrendű állampolgároknak kénytelenek érezni magukat, a 450 ezer orosz anyanyelvű lettországi lakosnak például csak áldokumentumai vannak, amelyben az állampolgárság helyén az "állampolgárság nélküli", más helyeken pedig az "idegen" megjelölés áll.