2005. május. 03. 19:15 hvg.hu Utolsó frissítés: 2005. május. 03. 19:28 Világ

Ukrajna elveheti Putyin krími nyaralóját

Az új ukrán hatalom úgy döntött, visszavesznek maguknak mindent, amit egykoron Moszkva használt, például Brezsnyev valamikori nyaralóját, Glicíniát a Krím-félszigeten – jelentette be Igor Taraszjuk, az elnöki hivatal ügyvezető igazgatója. Oroszország ugyanakkor bejelentette, hogy Ukrajna NATO-hoz való csatlakozásakor sem hajlandó lemondani a Krím-félszigetről.

"Sok mindent vissza lehet venni, ám az már más kérdés, hogy mibe fog ez kerülni Ukrajnának az aláírt szerződés feltételei szerint" - idézi Igor Taraszjukot a Kárpátinfo.

A szerződés értelmében az ukrán ingatlanok vitás kérdéseiben a Moszkvai bíróságnak kell döntenie, de Glicínia esetében van esély az ukrán fél győzelmére. Mindezek mellett a föld nincs az oroszok tulajdonában, így az ukrán kormánynak jogában áll a szerződést felbontani. Persze ezért 12 milliós büntetést kellene fizetni, amit azonban senki sem szeretne. Glicíniát az orosz elnök hivatalos Krími rezidenciájának vásárolták meg.

A lap szerint az első szerződést a jelenlegi orosz elnök hivatalával kötötték meg, majd az alkotmány változása miatt a „Vnyestorgbank” lett az üzemeltető, aki már kifizette az egykori Brezsnyev nyaralónak egy részét. Korábban már elvettek egy nyaralót Putyintól, nevezetesen a „Kis Vadászházat”.

Oroszország nem mond le a Krím-félszigetről (Oldaltörés)

Ha Ukrajna belép a NATO-ba, Oroszország kénytelen lesz ismét felvetni a Krím-félsziget hovatartozásának kérdését - mondta Viktor Alksznisz, az orosz törvényhozás képviselője. A képviselő arra hivatkozott, hogy Nyikita Hruscsov 1954-ben meggondolatlanul és alaptalanul nagylelkűen Ukrajnának ajándékozta a félszigetet. Alksznisz szerint Oroszország nem engedheti meg, hogy a Szevasztopoli öbölben NATO-hadihajók állomásozzanak, Ukrajna repülőterein pedig bombákkal felszerelt repülőgépek álljanak, amelyeket bármikor bevethetnének orosz városok, hadicélok ellen.

Oroszország már többször megszegte hadihajói fekete-tengeri tartózkodásáról Ukrajnával megkötött szerződését, jogtalanul különböző építkezéseket folytat a bérelt földrészlegeken, bérbe adja azokat az illetékes ukrán hatóságok engedélye nélkül. Az orosz fél ukrán vádak szerint nem hajlandó átadni Ukrajnának a tengeri hajózás biztonságához szükséges navigációs-hidrogeográfiai rendszereket, ami tengeri balesetekhez vezethet.

Borisz Taraszjuk külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának nincs szándékában meghosszabbítani az orosz flotta Fekete-tengeri tartózkodására vonatkozó engedélyt. A nemzetközi egyezményeknek megfelelően az orosz flotta egységeit 2017-ig ki kell vonni a Fekete-tenger térségéből - fűzte hozzá.

Mint ismeretes, március végén komoly incidens történt a Krím-félszigeten, egy orosz egység ugyanis előzetes bejelentés nélkül partraszállást hajtott végre ukrán területen.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.