Fordítási hiba volt a pápa "szerelmének" városa
Kényes fordítási hibát fedezett fel az elhunyt II. János Pál pápa végrendeletének olasz fordításában a római egyetem egyik mérnöke, eloszlatva ezzel azt a téves benyomást, hogy a pápa valamely "szerelméről" emlékezett volna meg a szövegben, amely valójában ifjúságát említette.
Az idézett mondat olasz fordítása így hangzott: "Ahogy közeledik földi életem vége, visszatérek gondolatban a kezdethez, szüleimhez, testvéreimhez, a wadowicei plébániához, ahol megkereszteltek, szerelmemnek e városához..."
Az utóbbi kifejezés számos megfigyelőnek feltűnt, találgatni kezdték, mire akart utalni a pápa. A La Stampa című olasz lap szerdai számának nyilatkozva Lara Pajewski, a torinói egyetem alkalmazott elektronikai tanszékének tanára elmondta, hogy a fordító összekeverte a pápa testamentumában szereplő mlodosc (ifjúság, ifjúkor) szót a milosc (szerelem, szeretet) szóval.
Az idézett mondat végének helyes fordítása tehát: "...ifjúkoromnak e városához". Az olasz szövegben egyébként nem szerepelt egy mondat, amely szerint a pápa temetkezési helyéről a bíborosok kollégiuma "és honfitársai" döntenének. A lengyel sajtó felfedezte a hiányt, és ez - pontosabban a pápa Lengyelországban eltemetésének lehetősége - nagy visszhangot váltott ki a katolikus egyházfő szülőhazájában. A kihagyásnak azonban nem volt gyakorlati jelentősége, tekintettel arra, hogy még életében II. János Pál több olyan további nyilatkozatot tett, amelynek értelmében semmi sem kötelezi - kötelezte volna - a bíborosokat arra, hogy kikérjék a lengyelek véleményét, bár, fűzte hozzá, megtehetik (megtehették volna), ha ezt óhajtják.