2005. április. 08. 14:54 MTI Utolsó frissítés: 2005. április. 08. 15:00 Világ

Jaruzelski: a pápának igaza volt

Wojciech Jaruzelski volt lengyel államfő utólag igazat adott az április 2-án elhunyt II. János Pál pápának a kommunizmus elleni harcában: "Hosszú távú történelmi perspektívából nézve igaza volt" - nyilatkozza az El Pais című spanyol lap interjújában pénteken.

Hozzátette, hogy szerinte ugyanakkor "otromba leegyszerűsítés" azt állítani, II. János Pál idézte elő a kommunizmus bukását Kelet-Európában. Sokkal inkább megfelel a valóságnak, hogy "magja termékeny talajra hullott".
   
Jeruzelski tábornok 1981 decemberében az ellenzék nagyarányú tiltakozásai miatt hadiállapotot vezetett be Lengyelországban. Most annak a nézetének adott hangot: a pápa akkor a kommunizmus ellenfele volt ugyan, de "paradox módon a szövetségesünk is, mert  felszólította a Szolidaritás szakszervezetet, hogy ne alkalmazzon radikális eszközöket", s ezzel hozzájárult a hadiállapot bevezetése
által előidézett helyzet békés megoldásához. A politikus nyilatkozatában kijelentette: azt nem sajnálja, hogy elrendelte a hadiállapotot, mert ezzel elejét vette a szovjet beavatkozásnak, de úgy véli, a pápa akkor nem ismerte fel ezt a veszélyt. "Rövid távon nekem volt igazam" - hangsúlyozta.
   
Az elhunyt egyházfőt Jaruzelski "nagy intellektuális erejű, karizmatikus, igen kultúrált és mások meghallgatásának képességével bíró" személyiségnek nevezte. Ezenkívül a történelem első pápája volt, aki felismerte, hogy a kereszténység szociális tanai közel állnak a szocializmus értékeihez.
   
A II. János Pál elhunytával kapcsolatos világméretű felbolydulást Jaruzelski bírálta. Szerinte elsősorban a média teremtette meg "a túlzás légkörét". "Ő nagyon szerény ember volt. Nem hinném, hogy ez tetszett volna neki" - hangsúlyozta a pápa egykori ellenlábasa.
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.