A egész keresztény világ a pápát gyászolja
Világszerte megrendülten gyászolják a pápát, a világ legnagyobb televíziós állomásai attól kezdve, hogy Vatikánban bejelentették a szentatya halálhírét, vasárnap kora reggelig gyakorlatilag csak a katolikus egyházfőre emlékező műsorokat sugároztak.
Karol Wojtyla szülőhazájában, Lengyelországban félárbocra eresztették a zászlókat és nemzeti gyászt rendeltek a kormány rendkívüli ülésén. Marek Belka miniszterelnök nem részletezte, hogy a pápa temetésének napjáig tartó intézkedés mit von maga után, de hangoztatta, hogy a lengyelek jól tudják, hogy ilyenkor mit kell tenniük. Aleksander Kwasniewski elnök első reagálásában leszögezte: a lengyeleknek hatalmas adósságuk van a pápával szemben, hiszen a lengyel pápa nélkül most nem lenne szabad Lengyelország. Kwasniewski a vezető lengyel politikusok társaságában jelent meg vasárnap hajnalban a varsói televízióban. Az államfő hangoztatta: "a szentatya mindannyiunk - hívők és nem hívők - atyja is volt".
A Lengyelországgal szomszédos, ugyancsak mélyen katolikus hitű Szlovákia elnöke, Ivan Gasparovic hangoztatta: II. János Pál pápa a kommunizmus európai bukásának jelképévé vált. Az államfő emlékeztetett arra is, hogy Szlovákiában rendkívüli tisztelet övezte a pápát, akit most az egész ország sirat.
Latin-Amerikában, ahol mély gyökereket eresztett a spanyol és portugál hódítókkal együtt érkező hittérítők által ötszáz éve elterjesztett katolikus hit, a társadalmi igazságosság szószólóját és a szegények védelmezőjét gyászolták a szombaton este elhunyt pápa személyében politikusok, papok és a hétköznapi emberek. A térséget, ahol a világ egymilliárdos római katolikus közösségének több mint a fele lakik, mélyen megrázta II. János Pál halála. Számos országban nemzeti gyászt rendeltek el: Costa Ricán négy napig, Chilében három napig, Brazíliában egy hétig gyászolják a néhai egyházfőt.
A világ egyik legnagyobb katolikus országának számító, 125 milliós Brazília elnöke, Luiz Inacio Lula da Silva - maga is hitét gyakorló katolikus - közleményben hangsúlyozta: országát mélységesen lesújtotta annak a embernek az elvesztése, aki "jelentősen és kedvező módon befolyásolta a modernkori történelem menetét". Az államfő hangsúlyozta azt is, hogy a pápa gazdag és sokoldalú tevékenységet fejtett ki, erősítve az igazságos világ és a szabadság iránti reményt. A pápa egyik lehetséges utódaként emlegetett Claudio Hummes brazil bíboros azt hangoztatta, hogy olyan érzése van: a pápa személyében "egy atyát, egy barátot, egy fivért és egy olyan bölcs útmutatót veszített el, aki mindig hallgatott püspökeire".
II. János Pál érdemeit még a kommunista vezetésű Kubában is méltatták, a szigetország barátjának nevezték az elhunyt egyházfőt, és hivatalosan három napos gyászt rendeltek, töröltek minden kulturális és sporteseményt erre az időszakra. Jaime Ortega bíboros a havannai kormányzat kivételes gesztusaként a pápa halála előtt engedélyt kapott arra, hogy a televízióban felszólítsa a híveket: mondjanak imát a haláltusáját vívó egyházfőért.
Mexikóban a pápa halálhírét véve ezrek indultak a guadalupei Miasszonyunk székesegyházba, amely előtt a pápa bronzból emelt szobra díszeleg. A 106 millió lakosú - és gyakorlatilag ugyanennyi katolikus hívőt számláló - Mexikóban országszerte a polgárok családostul vonultak a templomokba, hogy imát mondjanak az országukat többször is felkereső néhai pápa lelki üdvéért.
II. János Pál 26 éves pápasága alatt gyakran utazott Latin-Amerikába. A Brazíliába négyszer, Mexikóba ötször is ellátogató egyházfő nagy népszerűségnek örvendett a térségben, bár időnként ellentmondásos személyiségnek tűnt. Elhallgattatta például azokat a radikális beállítottságú papokat, akik a múlt század 80-as éveiben a szegények oldalára álltak az elnyomó kormányokkal szembeni küzdelemben. A Vatikán nem pártolta a latin-amerikai felszabadítási teóriát sem, annak egy mérsékeltebb változatát tette magáévá. Némi visszatetszést keltett a latin-amerikaiak körében az is, hogy a pápa mereven ellenezte a fogamzásgátlást, pedig a térségben sok szegény, sokgyermekes család nagy nehézségek árán tudja csak eltartani magát.
Megdöbbent hívők gyűltek össze és virrasztanak vasárnapra virradóra a katolikus egyház két kiemelt európai kegyhelyénél a portugáliai Fatimában és a franciaországi Lourdes-ban. A Lisszabontól 130 kilométerre északra lévő településen mintegy ezer zarándok vett részt a megjelenés kápolnájában celebrált misén. Egy megvilágított kereszt és a Szűz Máriát ábrázoló szobor előtt
imádkoztak a hívők. A portugál városka mellett 1917-ben három pásztorgyermek előtt állítólag többször is megjelent a Szűzanya. A három unokatestvér tagjai közül utolsóként, Lucia nővér, karmelita apáca február közepén hunyt el 97 éves korában.
Lourdes-ban harangkondulás jelezte a pápa halálát, majd mélységes csönd következett, a zarándokok némán imádkoztak a szentatyáért. A délnyugat-franciaországi város is azért vált a katolikusok egyik legfontosabb zarándokhelyévé, mert egy barlangban 1858-ban ugyancsak megjelent a Szűzanya egy Bernadette Soubirous nevű kislány előtt. II. János Pál mindkét helyen többször is járt. Lourdes-ba utoljára - már nagybetegen - tavaly augusztusban zarándokolt el.