A KCNA hivatalos észak-korai hírügynökség közölte, hogy az iszlám köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából az ország két csúcsvezetője üdvözölte Iránt, ahol 26 éve döntötték meg a sah Nyugat-barát rendszerét.

Műholdfelvétel a koreai atomköz- pontról © AP

Az iráni kormány és a nép nagy sikereket ért el az iszlám köztársaság vívmányainak és a független, virágzó Iránnak a megvédésére irányuló munkájában, bátran meghiúsítva a megpróbáltatások és kihívások sorozatát az elmúlt 26 esztendőben – írta az észak-koreai hierarchia második helyén álló Kim Dzsong Nam parlamenti elnök.

A másik üzenetben Pak Pong Csu kormányfő azt reményét hangsúlyozta, hogy "a két nép barátságra és együttműködésre alapozott kapcsolatai erősebbé fognak válni".

Az Egyesült Államok kormányzata most már két olyan országgal néz szembe, amelyet George Bush elnök a "gonosz tengelyéhez" sorolt, s amelyek hajthatatlannak mutatkoznak saját atomprogramjuk végrehajtása tekintetében – mutatnak rá megfigyelők.

Észak-Korea csütörtökön nyilvánosan elismerte, hogy atomfegyvere van, és bejelentette: meghatározatlan időre felfüggeszti részvételét az atomprogramjával kapcsolatos válság megoldásáról kezdett hatoldalú tárgyalásokon.

"Nukleáris robbanófejeket gyártottunk önvédelmi célból, hogy helyt tudjunk állni a Bush-kormányzat leplezetlen politikájával szemben, amelynek célja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) elszigetelése és megfojtása" - olvasható a közleményben.

A dokumentum szerint a KNDK "akarta a hatoldalú tárgyalásokat, de most arra kényszerül, hogy meghatározatlan időre felfüggessze részvételét, mindaddig, amíg ki nem derül, hogy érdemes részt vennie rajtuk". Ezt a döntést azért hozták meg a külügyi közlemény szerint, mert "az Egyesült Államok felfedte, hogy minden áron meg akarja dönteni a KNDK politikai rendszerét, és nukleáris furkósbottal fenyegetőzik".

A bejelentés új helyzet elé állította George Bush amerikai elnököt, aki azzal kezdte második hivatali idejét, hogy megfogadta: véget vet az észak-koreai atomfegyverkezésnek. Hat ország - az Egyesült Államok, Japán, Kína, a két Korea és Oroszország - 2003 óta három tárgyalási fordulót tartott Pekingben, hogy elérje ezt a célt, s gazdasági, diplomáciai ellenszolgáltatásokat ígért cserébe. Komoly előrelépés nem történt ezeken a tárgyalásokon. A negyedik, tavaly szeptemberre kitűzött fordulóra Észak-Korea el sem ment, arra hivatkozva, hogy az amerikai politika ellenséges vele szemben.

A phenjani bejelentés hitelességét egyelőre nem lehet megállapítani. Észak-Korea 2002-ben kiutasította az ENSZ ellenőreit, 2003 elején pedig kilépett az atomsorompó-szerződésből. ENSZ-nagykövete tavaly azt állította, hogy az országnak van fegyverhez használható plutóniuma, amit atomerőművek kiégett fűtőelemeiből vont ki.