"Elegendő a világon meglévő dúsító és újrafeldolgozó kapacitás" - vélekedett a NAÜ főigazgatója az Aszahi Simbun című japán napilapnak adott nyilatkozatában. A moratórium öt évre szólhatna, ez idő alatt formába lehetne önteni egy nemzetközi egyezményt a kérdés szabályozására vonatkozóan - tette hozzá Baradei. Hasznos lenne, ha minden egyes ország jogát korlátoznák a "teljes nukleáris ciklus kifejlesztésére" - állította.
   
A javaslatot megvitatásra előterjeszti az atomsorompó-szerződés felülvizsgálati értekezletén májusban New Yorkban.
   
A kezdeményezés arra irányulna, hogy a példamutatás révén egyensúlyt teremtsen minden ország között egy olyan időszakban, amikor nemzetközi válságok törnek ki az iráni és észak-koreai atomprogramok miatt - hangsúlyozta Baradei.
   
Irán megállapodott ugyan az Európai Unióval atomprogramja átmeneti leállításáról, az észak-koreai nukleáris válság megoldására tett erőfeszítések azonban zsákutcába jutottak.
   
Miután Abdul Kádir Hán, a pakisztáni atombomba atyja megerősítette, hogy Irán, Líbia és Észak-Korea nukleáris technológiára tett szert, még inkább sürgető, hogy a nemzetközi közösség felülvizsgálja hozzáállását az atomprogramok kérdéséhez - érvelt Baradei.
   
Nem fejtette ki ugyanakkor, hogy milyen következményei lehetnek egy ilyen világméretű befagyasztásnak a szegényített urán energetikai célú újrafeldolgozása érdekében végzett kísérletekre, amelyek decemberben indultak be a Japán északi részén fekvő Rokkaso faluban. A japán halászfalu versenyez a dél-franciaországi Cadarache telephelyével az Iter termonukleáris kísérleti reaktor befogadásáért.