2004. december. 15. 13:42 MTI/hvg.hu Utolsó frissítés: 2004. december. 15. 14:48 Világ

Zöld út a törököknek

Szerdán elfogadott határozatában az Európai Parlament javasolja, hogy az Európai Unió kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. Az állam- és kormányfők csütörtökön döntenek, a pontos időpontról azonban még nem zárult le a vita.

A strasbourgi plenáris ülésen 407 igen és 262 nem voks mellett megszavazott határozatban a képviselők arra is figyelmeztettek, hogy a tárgyalásokat az EU bármikor megszakíthatja, ha úgy tűnik, Törökország visszalép a reformok útján.

Az EP viszont elutasította, hogy a teljes jogú tagság helyett kiváltságos partneri viszonyt vagy bármilyen más egyéb alternatívát kínáljanak fel a belépésre pályázó Törökországnak.

Mit nem teljesített még Ankara?
Továbbra is súlyos, igaz nem leküzdhetetlen problémák vannak az emberi és kisebbségi jogok, s általában a demokrácia tekintetében.
A strasbourgi testület nagy többséggel szavazta le német és francia konzervatív képviselőknek a "privilegizált partnerségre" vonatkozó indítványát, akárcsak az Osztrák Néppárt EP-csoportjának javaslatát "egyéb lehetőségek" figyelembe vételéről, és arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy "indokolatlan késedelem nélkül" kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával.

A szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek bírálták, hogy a konzervatívok kezdeményezésére titokban tartották meg a szavazást a török csatlakozás kérdésében. (A titkos szavazás elrendeléséhez a 732 képviselő egyötödének beleegyezése szükséges.) A liberálisok frakcióvezetője, Graham Watson gyávasággal vádolta a titkos szavazás kezdeményezőit.

Mit teljesített Ankara?
Törökország megfelelően teljesíti az úgynevezett koppenhágai kritériumokat az EU - csatlakozás megkezdéséhez - állapította meg az Európai Bizottság 2004 október 6-ai jelentésében.
Az Európai Parlament állásfoglalása nem kötelező erejű a csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcs számára. Az unió állam- és kormányfői ezen döntenek arról, hogy megkezdődjenek-e a csatlakozási tárgyalások a 70 millió lakosú muzulmán országgal.

Az EU-tagországok állam- és kormányfői is döntenek arról, hogy megindítják a tárgyalásokat Ankarával, a pontos dátumról azonban még a csúcs előtt néhány órával sem zárult le a vita.

A rövidre tervezett állam- és kormányfői csúcsértekezlet szinte egyetlen nagyobb témája az unió további bővítése, azon belül is várható, hogy a legnagyobb teret Törökországnak szentelik a tagállamok vezetői. Ankara ügyében lényegében már eldöntötték, hogy megkezdik a tárgyalásokat, a fő kérdés elsősorban az, hogy mikor történik majd ez, illetve hogy milyen garanciákat kötnek ki a tárgyalási és előcsatlakozási folyamat idejére annak érdekében, hogy Törökország azok alatt se térjen le az unió megkívánta útról.

Mitől fél Európa?
Törökország alapvetően három szempontból okoz fejtörést az Uniónak: túl nagy, túl szegény és muszlim vallású.
Az állam- és kormányfőkhöz írt szokásos csúcs előtti levelében az ülés házigazdája - az EU soros elnökségét betöltő Hollandia miniszterelnöke -, Jan Peter Balkenende még csak meg sem említi név szerint Törökországot. Csupán azt jelzi, hogy már a csütörtöki nyitóvacsorán dönteni kellene a további bővítés aktuális kérdéseiről. Ez azonban nem zárja ki, hogy a vita elhúzódjon, és a rövidnek tervezett csúcs a vártnál tovább tartson - mutattak rá uniós források szerdán.

Horvátország esetében a tagállamok külügyminiszterei lényegében már a hét elején eldöntötték, hogy a csatlakozási tárgyalások kezdetét tavaszra betervezik, de már megnyitásukat is függővé teszik a volt Jugoszlávia területen elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel folytatott horvát együttműködéstől. A kormányfői megbeszélésen mindazonáltal még vita várható arról, mi alapján ítéljék meg az említett együttműködésben mutatott haladást.

Mit nyerhet az Európai Unió Törökországgal?
Törökország csatlakozása mellett jóval kevesebb érv szól, mint ellene.
Miután a hét elején hivatalosan is lezárták a csatlakozási tárgyalásokat Romániával és Bulgáriával, a kormányfőknek e téren nem marad más feladatuk, mint tudomásul venni ezt, és jelezni, hogy amennyiben a két országban - különösen Romániában - a felkészülés kellő ütemben halad, alig több mint két év múlva újabb két taggal bővülhet az EU. Egy védzáradék értelmében azonban a csatlakozás egy évvel elhalasztható, ha a belépésre váró országban a felkészülés tempója elmarad a kívánatostól.

Hirdetés