Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. november. 03. 09:20
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Somogyi: nincs különbség Bush és Kerry között
Somogyi Ferenc külügyminiszter szerint magyar szempontból nincs alapvető különbség abban, hogy George Bush vagy John Kerry lesz az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Az ország elsődeleges érdeke továbbra is a transzatlanti kapcsolatok normalizálása.
"Úgy gondolom, hogy szigorúan magyar szempontból nézve alapvető különbség nincs a két lehetséges amerikai elnök politikáját és a magyar-amerikai kapcsolatra gyakorolt hatását illetően" - mondta Somogyi Ferenc az MTV Nap-kelte című műsorában. Hozzátette: "Az Amerikai Egyesült Államok az egyik olyan reláció a magyar külpolitika szempontjából nézve, ahol az elnök republikánus vagy demokrata volta, és az általa vezetett adminisztráció összetétele nem befolyásolta döntően a magyar-amerikai kapcsolatokat, azokat a kapcsolatokat, amiket mi továbbra is nagyon fontosnak tartunk".
A hivatali esküjét tegnap letett külügyminiszter elmondta, hogy szerinte Magyarország a jövőben is a transz-atlanti kapcsolatok normalizálása érdekében fog tevékenykedni. Példaként említette, hogy az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között "elsősorban legutóbb az iraki beavatkozás kapcsán keletkezett félreértések, ellentétek kezelése és a normális együttműködés helyreállítása" lesz Magyarország célja.
"Akár önző érdeknek is felfogható, amikor arról beszélünk, hogy a transzatlanti kapcsolatok egészének a normalizálása a célunk, mert ezen belül sokkal egyszerűbben érvényesíthető az az elsőrendű magyar szándék, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok tovább fejlődjenek" - húzta alá a külügyminiszter.
A határon túli magyarságról azt mondta: "inkább egy megközelítésbeli módosulás az, ami szükséges és vált lehetségessé", és úgy gondolja, "nem a múlt sérelmeire visszatekintő és abból kiinduló szomszédságpolitika, illetve a magyar kisebbségekkel való foglalkozás az, ami célravezető". Sokkal inkább az, hogy most lehetőség nyílt arra, hogy a nemzetegyesítés európai perspektívában valósulhasson meg és erre a lehetőséget pedig éppen az európai uniós tagságunk adja.
"A kettős állampolgárság ebben a formájában átgondolatlanul bedobott téma, a határon túli magyaroknak inkább konkrét problémáik orvosolására van szükségük. Tehát azokban az országokban, amelyek nem lettek európai uniós tagok, megkönnyíteni a Magyarországra utazást, a helyben maradáshoz és boldoguláshoz megteremteni azokat a feltételeket - jelentős részben magyar, illetve európai uniós forrásokból - amelyek az oktatás, a gazdasági fejlesztés révén ténylegesen hozzájárulhatnak a magyarok felemelkedéséhez" - mondta.
A Fidesz felvetéséről, hogy Románia európai uniós tagságának megszavazásáért kérjünk a szomszédos országtól kötelezettségvállalást a székelyföldi autonómiáról, a külügyminiszter kijelentette: "a csatlakozási tárgyalások során az Európai Unió ilyen kötelezettségvállalást, mint csatlakozási kritériumot nem fogalmazott meg" és a gyakorlat is azt mutatja, hogy "nem elsősorban kényszerből, hanem sokkal inkább a többségi nemzet és a kisebbség együttműködése, egyetértése alapján alakultak ki Európában is azok az autonómiák, amikre most mi szívesen hivatkozunk és mint végső jó megoldást valóban napirenden is tartjuk". (MTI)
A hivatali esküjét tegnap letett külügyminiszter elmondta, hogy szerinte Magyarország a jövőben is a transz-atlanti kapcsolatok normalizálása érdekében fog tevékenykedni. Példaként említette, hogy az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között "elsősorban legutóbb az iraki beavatkozás kapcsán keletkezett félreértések, ellentétek kezelése és a normális együttműködés helyreállítása" lesz Magyarország célja.
"Akár önző érdeknek is felfogható, amikor arról beszélünk, hogy a transzatlanti kapcsolatok egészének a normalizálása a célunk, mert ezen belül sokkal egyszerűbben érvényesíthető az az elsőrendű magyar szándék, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok tovább fejlődjenek" - húzta alá a külügyminiszter.
A határon túli magyarságról azt mondta: "inkább egy megközelítésbeli módosulás az, ami szükséges és vált lehetségessé", és úgy gondolja, "nem a múlt sérelmeire visszatekintő és abból kiinduló szomszédságpolitika, illetve a magyar kisebbségekkel való foglalkozás az, ami célravezető". Sokkal inkább az, hogy most lehetőség nyílt arra, hogy a nemzetegyesítés európai perspektívában valósulhasson meg és erre a lehetőséget pedig éppen az európai uniós tagságunk adja.
"A kettős állampolgárság ebben a formájában átgondolatlanul bedobott téma, a határon túli magyaroknak inkább konkrét problémáik orvosolására van szükségük. Tehát azokban az országokban, amelyek nem lettek európai uniós tagok, megkönnyíteni a Magyarországra utazást, a helyben maradáshoz és boldoguláshoz megteremteni azokat a feltételeket - jelentős részben magyar, illetve európai uniós forrásokból - amelyek az oktatás, a gazdasági fejlesztés révén ténylegesen hozzájárulhatnak a magyarok felemelkedéséhez" - mondta.
A Fidesz felvetéséről, hogy Románia európai uniós tagságának megszavazásáért kérjünk a szomszédos országtól kötelezettségvállalást a székelyföldi autonómiáról, a külügyminiszter kijelentette: "a csatlakozási tárgyalások során az Európai Unió ilyen kötelezettségvállalást, mint csatlakozási kritériumot nem fogalmazott meg" és a gyakorlat is azt mutatja, hogy "nem elsősorban kényszerből, hanem sokkal inkább a többségi nemzet és a kisebbség együttműködése, egyetértése alapján alakultak ki Európában is azok az autonómiák, amikre most mi szívesen hivatkozunk és mint végső jó megoldást valóban napirenden is tartjuk". (MTI)
