2004. szeptember. 29. 08:23
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Kína háborús provokációval vádolja Tajvant
Háborús provokációnak minősítette Peking szerdán a tajvani kormányfő azon korábbi kijelentését, amely szerint a szigetországnak azért van szüksége a dél-kínai Sanghajt is elérő rakétákra, hogy képes legyen megfelelő ellenlépést tenni, ha Kína rakétákkal megtámadja Tajvant.
Jü Sji-kun tajvani kormányfő szombati kijelentésével azokat az elképzeléseket vette védelmébe, amelyek szerint Tajvan 18 milliárd dollárt meghaladó nagyságrendű fegyverüzletet kötne az Egyesült Államokkal. A tajvani ügyekkel foglalkozó kínai kormányhivatal szóvivője "súlyos provokációnak" és "háborús zajkeltésnek" minősítette Jü Sji-kun kijelentéseit.
A Tajvan és Kína közötti tengerszoros elemzők szerint Ázsia egyik leggyúlékonyabb pontja. Kína továbbra is saját területének tekinti a függetlenedéséért küzdő Tajvant, s azzal fenyegetőzik, hogy megtámadja a 23 millió lakosú szigetet, ha annak vezetői formálisan is kinyilvánítják az ország függetlenségét.
Tajvanon a Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang) 1949-ben kiáltotta ki a köztársaságot, miután csapatai előzőleg alulmaradtak az anyaországban a Mao Ce-tung vezette kommunistákkal szemben. Kína és Tajvan között Csen Suj-pien tajvani elnök márciusi újraválasztása után éleződött ki ismét a viszony, mivel Pekingben meg vannak győződve arról: az államfő immár második négyéves hivatali ideje alatt a tajvani államiság megteremtésére fog törekedni. (MTI)
A Tajvan és Kína közötti tengerszoros elemzők szerint Ázsia egyik leggyúlékonyabb pontja. Kína továbbra is saját területének tekinti a függetlenedéséért küzdő Tajvant, s azzal fenyegetőzik, hogy megtámadja a 23 millió lakosú szigetet, ha annak vezetői formálisan is kinyilvánítják az ország függetlenségét.
Tajvanon a Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang) 1949-ben kiáltotta ki a köztársaságot, miután csapatai előzőleg alulmaradtak az anyaországban a Mao Ce-tung vezette kommunistákkal szemben. Kína és Tajvan között Csen Suj-pien tajvani elnök márciusi újraválasztása után éleződött ki ismét a viszony, mivel Pekingben meg vannak győződve arról: az államfő immár második négyéves hivatali ideje alatt a tajvani államiság megteremtésére fog törekedni. (MTI)