Nagy valószínűséggel kőzetbolygóról van szó, és légköre is lehet, tehát ebből a szempontból hasonlóságot mutathat a mi Földünkkel. Vannak ugyanakkor lényeges különbségek is, hiszen a planéta mindössze tíz nap alatt kerüli meg anyacsillagát, azaz az ő "Napját", tehát ott ennyi idő alatt telik el egy esztendő.



Napközelsége miatt a hőmérséklet rendkívül forró a bolygó felszínén, nem valószínű tehát, hogy az életnek akárcsak a kezdetleges formája is kialakulhatott volna rajta. A tudósok mindezek ellenére rendkívül értékesnek tartják a felfedezést. Az, hogy az eddig ismert legkisebb bolygó egy "normális" csillag égi kísérője, erősíti azt a feltételezést, hogy az eddigi felfedezett Naprendszeren kívüli bolygóknak, a mi óriásbolygóinkhoz hasonló gázóriásoknak létezhetnek kisebb, szilárd felszínnel rendelkező testvéreik is - magyarázta Nuno Santos, a Lisszaboni Egyetem Csillagászati és Asztrofizikai Központjának a kutatója.



A planéta Földünknél jóval termetesebb, tömege tizennégyszerese annak. A csillagászok szerint éppen ez az a kritikus határ, amelyen túl az égitest már nem kőzet-, hanem gázbolygó.



(MTI)