Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. május. 26. 14:53
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Példátlan bírálat Washingtonnak és Londonnak
A nemzetközi jog jelenleg működő rendszerét fél évszázados története során még nem érte olyan kitartó támadás, mint amilyent a terror elleni háború címén most indítottak ellene - áll az Amnesty International jelentésében.
A világ legnagyobb, 1,8 millió aktív tagot számláló emberi jogi szervezetének 340 oldalas éves összefoglalója, a Report 2004 minden eddiginél súlyosabb bírálattal illeti Washington és London iraki politikáját. Az elemzés szerint az Egyesült Államok által "hajszolt globális biztonságpolitika vak és elvtelen ... feláldozza az emberi jogokat a belbiztonság oltárán, tetszés szerinti időben és helyen alkalmaz megelőző csapásokat, ezzel azonban sem biztonságot, sem szabadságot nem teremt".
Irak, a hamis ígéretek temetője?
Irene Khan, az Amnesty főtitkára azt mondta: a demokrácia és a szabadság megteremtése címén indított iraki háború több mint 10 ezer iraki polgári személy halálát okozta, több ezer iraki börtönbe vetéséhez, kínzásokhoz vezetett, és felkeléseket váltott ki. Khan szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának valós erőfeszítéseket kell tennie az iraki lakosság emberi jogainak védelmére, és pontosan meg kell határoznia a szövetségesek és az iraki vezetés felelősségi köreit. Ennek elmaradása esetén valós a veszélye annak, hogy Irak újabb Afganisztánná, "kudarcba fulladt stratégiák, hamis ígéretek temetőjévé válik".
A jelentés szerint Egyesült Államok és szövetségesei a terror ellen meghirdetett háborújukkal, és az ennek jegyében indított iraki háborúval nyíltan aláásták az emberi jogok érvényesülését, a nemzetközi közösség pedig nem tud vagy nem akar szembeszállni ezzel a folyamattal. A 2001. szeptember 11-ei merényletek óta Németországtól Kubáig számos országban születtek - sokszor rövid néhány hét alatt - emberi jogi szempontból aggályos, néha drákói "antiterrorista" törvények. A kínai hatóságok immár "a terror elleni harccal" igazolják például a zömmel muszlim vallású ujgur kisebbség elleni kemény elnyomó intézkedéseket.
Évi 22 milliárd dollár fegyverekre
Az Irak elleni háború meghirdetett fő célja a tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetés csökkentése volt, a világot azonban elsősorban a kis kézifegyverek és egyéb hagyományos harceszközök árasztják el, amelyeknek évente több mint félmillióan esnek áldozatául - áll az AI éves jelentésében. Irene Khan főtitkár a londoni sajtótájékoztatón e fegyvereket, valamint a szegénységet és a megállíthatatlanul terjedő HIV/AIDS-járványt nevezte a valós tömegpusztító fegyvereknek.
A fejlődő országok évente 22 milliárd dollárt költenek fegyverekre, jóllehet évi 10 milliárd dolláros ráfordítással megteremthetnék a teljes körű alapszintű oktatást - áll a Londonban kiadott jelentésben. (MTI)
Irak, a hamis ígéretek temetője?
Irene Khan, az Amnesty főtitkára azt mondta: a demokrácia és a szabadság megteremtése címén indított iraki háború több mint 10 ezer iraki polgári személy halálát okozta, több ezer iraki börtönbe vetéséhez, kínzásokhoz vezetett, és felkeléseket váltott ki. Khan szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának valós erőfeszítéseket kell tennie az iraki lakosság emberi jogainak védelmére, és pontosan meg kell határoznia a szövetségesek és az iraki vezetés felelősségi köreit. Ennek elmaradása esetén valós a veszélye annak, hogy Irak újabb Afganisztánná, "kudarcba fulladt stratégiák, hamis ígéretek temetőjévé válik".
A jelentés szerint Egyesült Államok és szövetségesei a terror ellen meghirdetett háborújukkal, és az ennek jegyében indított iraki háborúval nyíltan aláásták az emberi jogok érvényesülését, a nemzetközi közösség pedig nem tud vagy nem akar szembeszállni ezzel a folyamattal. A 2001. szeptember 11-ei merényletek óta Németországtól Kubáig számos országban születtek - sokszor rövid néhány hét alatt - emberi jogi szempontból aggályos, néha drákói "antiterrorista" törvények. A kínai hatóságok immár "a terror elleni harccal" igazolják például a zömmel muszlim vallású ujgur kisebbség elleni kemény elnyomó intézkedéseket.
Évi 22 milliárd dollár fegyverekre
Az Irak elleni háború meghirdetett fő célja a tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetés csökkentése volt, a világot azonban elsősorban a kis kézifegyverek és egyéb hagyományos harceszközök árasztják el, amelyeknek évente több mint félmillióan esnek áldozatául - áll az AI éves jelentésében. Irene Khan főtitkár a londoni sajtótájékoztatón e fegyvereket, valamint a szegénységet és a megállíthatatlanul terjedő HIV/AIDS-járványt nevezte a valós tömegpusztító fegyvereknek.
A fejlődő országok évente 22 milliárd dollárt költenek fegyverekre, jóllehet évi 10 milliárd dolláros ráfordítással megteremthetnék a teljes körű alapszintű oktatást - áll a Londonban kiadott jelentésben. (MTI)
