1. A megállapodás - Az 1991. októberi madridi konferenciával útjára indított békefolyamat kereteibe illeszkedik. "Véget vet a konfliktus korszakának" és "valamennyi előző megállapodás helyébe lép" (azaz az korábbiakat semmisnek nyilvánítja).



2. Terrorizmus - A két fél együttműködik a terrorizmus elleni küzdelemben. Az Egyesült Államok részvételével háromoldalú bizottság létesül a határozat teljesítésének felügyeletére. Mindkét állam (az izraeli és a palesztin) törvénykezése szavazással utasítja el az irredentizmust és rasszizmust tartalmazó törvényeket , a terrorizmust és az erőszakot, s ezen elvek "alkalmazását szigorúan érvényre juttatja".



3. Megfigyelők - Nemzetközi "felügyeleti és végrehajtási csoport" alakul az egyezmény előírásainak "elősegítése, támogatása, szavatolása és felügyelete" céljából. A nemzetközi megfigyelő csoportban a madridi "kvartett" (Egyesült Államok, ENSZ, Európai Unió és Oroszország), valamint a felek által közösen választott más partnerek képviselői vesznek részt.



4. Nemzetközi erők - A felügyeleti és végrehajtási csoporthoz tartoznak. A palesztin állam területén helyezik el őket ötéves időszakra, megújítható mandátummal. Számos feladatot töltenek be, egyebek között a palesztin (rendőri) erőkkel együttműködésben biztosítják a határok felügyeletét. Izrael mintegy öt éven keresztül megőrzi a jogot, hogy valamiféle ellenőrzést gyakoroljon a palesztin határállomások és kikötők felett.



5. Területek - A Gáza-övezet teljes egészében palesztin fennhatóság alá kerül, a határvonal minimális kiigazításokkal egészében azonos az 1967-es "zöld vonallal". Ciszjordániában Izrael megtart néhány, a "zöld vonal" közelében létesített kolóniát, köztük a Givat Zeev és Maale Adumim településeket, ezekért a palesztin felet csereterületekkel kárpótolják, nevezetesen a Gáza-övezettel határos termékeny izraeli földekkel.



6. Izraeli csapatkivonás - A megállapodás hivatalos aláírása után azonnal megkezdődik. Úgy kell megtörténnie, hogy nyomban megteremtse a palesztin állam területi folytonosságát.



7. Zsidó kolóniák - A kiürítés időpontjáig valamennyi kolónia jelenlegi állapotában marad. Izrael "érintetlenül megőrzi az ingatlanállományt, az infrastruktúrát és a kolóniák felszerelését, amelyet azután átad a palesztinoknak".



8. Biztonság - A két állam kötelezettséget vállal, hogy "békés eszközökkel oldja meg a nézeteltéréseket". Elkötelezik magukat arra is, hogy "felszámolják területükön az "összes irreguláris formációt és fegyveres bandát".



9. A palesztin állam katonai jellemzői - Nincs hadserege. Az állam "demilitarizált, jelentős közbiztonsági erővel rendelkezik".



10. Jeruzsálem státusa - A két állam Jeruzsálemben állítja fel szuverén fővárosát. Jeruzsálem arab negyedei a palesztin államhoz kerülnek, a zsidó negyedek Izraelhez.



11. Templomhegy/Mecsetek tere - Az átmeneti időszak végén a Szikladóm és az al-Aksza mecset visszatér palesztin szuverenitás alá. Izrael lemond e magaslat feletti fennhatóságáról, amelyen egykor Salamon és Heródes Temploma állt. Megőrzi viszont szuverenitását a Kotel - a domb nyugati oldalán lévő Siratófal - felett, amely az egykori Templom maradványa. A szent hely biztonságát nemzetközi erők garantálják a palesztin rendőrség együttműködésével. A helyszín látogatását biztosítják azzal a feltétellel, hogy a látogatók "nem zavarják meg a vallási kultuszt megillető magatartási szabályokat, amelyeket az iszlám vallási hatóságok, a Vakf előírásai szabnak meg".



12. Jeruzsálem óváros - Mindenki számára nyitott az óváros mind a négy - örmény, keresztény, zsidó és muzulmán - negyede. Izrael fenntartja fennhatóságát a zsidó negyed fölött. Mind a két állam szuverenitást élvez az óváros azon kapui felett, amelyek a hozzá tartozó negyedekhez vezetnek. Nemzetközi biztonsági egység segíti a két állam rendőrségét az óvároson belül. A nemzetközi erő szavatolja a keresztény negyedbe vezető Jaffa-kapun át a Siratófalhoz igyekvő izraeli hívők biztonságát.



13. Palesztin menekültek - az összes 1948-as menekültet és leszármazottaikat kárpótolják. Ezután négy lehetőség között választhatnak: visszatérnek a palesztin államba, maradnak abban az országban, amelyben most élnek, letelepedhetnek egy harmadik országban, az általa megszabott személyi kvóta arányában, valamint visszaköltöznek Izraelbe. Az országba visszafogadandó menekültek számának meghatározása felett "Izrael teljes diszkrecionális joggal bír" - ami (palesztin részről) az összes menekült visszatérési jogáról való lemondással egyenértékű. Ezt követően megszűnik a menekültstátus. A megállapodás végrehajtása után további reklamációnak helye nincs. (MTI)