2003. május. 19. 10:49 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Világ

Belgium: megerősítette pozícióját a kormányzó balközép koalíció

Megerősödve kerültek ki Belgiumban a kormányzó balközép koalíció pártjai a vasárnapi parlamenti választásokból, így a következő négy évben várhatólag újból liberális-szocialista négypárti koalíció kormányozza az országot. A távozó koalíció környezetvédő pártjai súlyos vereséget szenvedtek. Az országban ugyanakkor a kötelező választási részvétel ellenére az állampolgárok mintegy harminc százaléka nem adott le érvényes szavazatot.

A hétfő reggeli órákra a szavazatok csaknem teljes összeszámlálása után eldőlt, hogy a képviselőházi választásokon a szocialista és a liberális pártok szinte hajszálra egyenlő eredményt értek el: a flamand és a vallon szocialista párt összesítve a voksok 27,88 százalékát, a flamand és a vallon liberálisok pedig 27,72 százalékát szerezték meg. Ennek alapján az arányos választási rendszerben a két liberális pártnak együtt várhatólag 49, a szocialistáknak 48 mandátumuk lesz, s így kényelmes többséghez jutnak a 150 fős képviselőházban.
Az ország nagy pártjai között a vasárnapi választásokon nem tolódtak el lényegesen az erőviszonyok. A szocialisták mindkét tartományban előreléptek, mert gyakorlatilag felszívták a környezetvédő pártokban csalódott baloldali szavazókat, s ennek nyomán a flamand Agalevnek például hírmondója sem marad az új képviselőházban. A szélsőséges erők számottevően megerősödtek a képviselőházban: északon a Flamand Tömb közel 3 százalékkal növelte szavazatai számát, délen a választási hadjáratot szinte nem is folytató Nemzeti Front általában 7-8 százalékot kapott, és ezzel 1 képviselője lesz.
Belgiumban kötelező a választásokon való részvétel, a vasárnapi szavazásokról mégis távol maradt a jogosultak több mint tíz százaléka. Az érvénytelen szavazatot vagy üres választási lapot beadó szavazókkal együtt a tiltakozók aránya ilyen módon országosan megközelítette a 30 százalékot. (MTI)
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.