Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2003. május. 19. 08:41
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Szlovákia: érvényes volt az EU-csatlakozási népszavazás
Az 52,15 százalékos részvételnek köszönhetően érvényes volt a Szlovákia EU-csatlakozásáról tartott hétvégi népszavazás: a résztvevők 92,46 százaléka igent mondott a csatlakozásra. Az ország politikai vezetői egyértelmű sikerről beszélnek, de olyanok is akadnak, akik fanyalognak az érvényesség határát nem sokkal meghaladó részvétel miatt.
Szlovákia történelmében ez volt az első érvényes referendum. A korábbi sikertelen próbálkozások nyomasztóan hatottak a mostani szavazást megelőző hetekben: az ország vezetői a kudarctól féltek, jóllehet a referendum nem volt ügydöntő, politikai üzenete azonban jelentős. A hivatalos eredmények kihirdetése után, vasárnapi sajtótájékoztatóján Mikulás Dzurinda kormányfő elismerte: az ötven százalékot egy fővel meghaladó érvényesség valóban magas mérce, már régen módosítani kellett volna.
Fontos és sokatmondó része azonban a most lezajlott népszavazásnak, hogy a résztvevők 92,46 százaléka, a szavazásra jogosult 4 174 097 ember közül 2 012 870 igent mondott a csatlakozásra és csak 135 031 volt azoknak a száma, akik a csatlakozás elleni szándékkal mentek el szavazni.
A referendumot megelőzően éles támadások érték Csáky Pált, az integrációs kérdéseket felügyelő és a választási kampányért is felelős miniszterelnök-helyettest, akinek az ellenzék a fejét követelte, de Mikulás Dzurinda kormányfő kiállt mellette. Vasárnapi sajtótájékoztatóján Dzurinda kétszer is kitért a Csáky további sorsát firtató újságírói kérdések elől és csak annyit mondott, hogy a kampányt "hidegvérrel és tisztességesen" fogja értékelni. Csáky szombaton, az előzetes eredmények ismeretében rámutatott: az ország vegyesen lakott - helyenként döntően magyar többségű - déli járásaiban a szlovákok lakta északi járásokhoz képest igen nagy, 55 százalékos volt a részvétel, mi több, a magyarok néhány százalékkal az országos átlag fölötti részvétellel „ismét jól vizsgáztak”.
A győzelem okán lelkesedőknek az egyik kormánypárt, az Új Polgári Szövetség (ANO) elnöke, Pavol Rusko azt mondta: a részvételi minimumot éppen csak meghaladó eredmény miatt nincs helye győzelmi mámornak. A Ruskónál is ambíciózusabb Robert Fico vezette ellenzéki SMER alelnöke, a Csáky fejét hetek óta követelő Monika Benová az érvényes népszavazás utáni nyilatkozatával jelezte: nem csak Csáky, de Dzurinda fejét is "szívesen látná a hóhér kosarában, mert az 52 százalékos részvétel messzemenően nincs arányban a költségekkel".
Mások, kivált publicisták részéről már elhangzottak olyan vélemények, hogy "az egész referendum paródia", mások szerint "törvénysértések sorozata" volt. Ezek a vélemények abból indulnak ki, hogy a népszavazásnak eleve nem volt ügydöntő ereje, mégis olyan nagy felhajtást csaptak körülötte, jóllehet mindenki tudta, hogy ha a választók közönyt mutatnak, vagy nemet mondanak, akkor azt a parlament még helyrehozhatja.
Az EU-csatlakozás kérdésében teljesen egységes hét parlamenti párt - ellenzékiek és kormánypártiak - vasárnap őszintén fellélegeztek, mert valóban nagy volt a tét és mindenki belátta: ha Szlovákia parlamenti szentesítéssel, a választópolgárok érvényes szavazása nélkül lesz az unió tagja, az Brüsszel felé több lesz, mint kellemetlen üzenet. Jan Marinus Wiersma, Szlovákia uniós jelentéstevője nem titkolta: a nagyobb részvétel kedvezőbb lett volna. Brüsszel, az Európai Bizottság azonban vasárnap elsőként, és igen lelkesen gratulált Pozsonynak. (MTI)
Fontos és sokatmondó része azonban a most lezajlott népszavazásnak, hogy a résztvevők 92,46 százaléka, a szavazásra jogosult 4 174 097 ember közül 2 012 870 igent mondott a csatlakozásra és csak 135 031 volt azoknak a száma, akik a csatlakozás elleni szándékkal mentek el szavazni.
A referendumot megelőzően éles támadások érték Csáky Pált, az integrációs kérdéseket felügyelő és a választási kampányért is felelős miniszterelnök-helyettest, akinek az ellenzék a fejét követelte, de Mikulás Dzurinda kormányfő kiállt mellette. Vasárnapi sajtótájékoztatóján Dzurinda kétszer is kitért a Csáky további sorsát firtató újságírói kérdések elől és csak annyit mondott, hogy a kampányt "hidegvérrel és tisztességesen" fogja értékelni. Csáky szombaton, az előzetes eredmények ismeretében rámutatott: az ország vegyesen lakott - helyenként döntően magyar többségű - déli járásaiban a szlovákok lakta északi járásokhoz képest igen nagy, 55 százalékos volt a részvétel, mi több, a magyarok néhány százalékkal az országos átlag fölötti részvétellel „ismét jól vizsgáztak”.
A győzelem okán lelkesedőknek az egyik kormánypárt, az Új Polgári Szövetség (ANO) elnöke, Pavol Rusko azt mondta: a részvételi minimumot éppen csak meghaladó eredmény miatt nincs helye győzelmi mámornak. A Ruskónál is ambíciózusabb Robert Fico vezette ellenzéki SMER alelnöke, a Csáky fejét hetek óta követelő Monika Benová az érvényes népszavazás utáni nyilatkozatával jelezte: nem csak Csáky, de Dzurinda fejét is "szívesen látná a hóhér kosarában, mert az 52 százalékos részvétel messzemenően nincs arányban a költségekkel".
Mások, kivált publicisták részéről már elhangzottak olyan vélemények, hogy "az egész referendum paródia", mások szerint "törvénysértések sorozata" volt. Ezek a vélemények abból indulnak ki, hogy a népszavazásnak eleve nem volt ügydöntő ereje, mégis olyan nagy felhajtást csaptak körülötte, jóllehet mindenki tudta, hogy ha a választók közönyt mutatnak, vagy nemet mondanak, akkor azt a parlament még helyrehozhatja.
Az EU-csatlakozás kérdésében teljesen egységes hét parlamenti párt - ellenzékiek és kormánypártiak - vasárnap őszintén fellélegeztek, mert valóban nagy volt a tét és mindenki belátta: ha Szlovákia parlamenti szentesítéssel, a választópolgárok érvényes szavazása nélkül lesz az unió tagja, az Brüsszel felé több lesz, mint kellemetlen üzenet. Jan Marinus Wiersma, Szlovákia uniós jelentéstevője nem titkolta: a nagyobb részvétel kedvezőbb lett volna. Brüsszel, az Európai Bizottság azonban vasárnap elsőként, és igen lelkesen gratulált Pozsonynak. (MTI)
