2003. április. 29. 13:44 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Világ

Gyors reagálású erő kifejlesztéséről állapodtak meg a brüsszeli "mini csúcson"

Brüsszelben mini csúcstalálkozót tartanak azon európai államok vezetői, akik az Európai Unió közös védelmi politikájának megerősítését szorgalmazzák. A csúcs résztvevői kedden megállapodtak egy európai gyors reagálású erő kifejlesztésében.

Jacques Chirac francia köztársasági elnök, Gerhard Schröder német kancellár, továbbá Guy Verhofstadt belga és Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő a belga külügyminisztériumban, az Egmont-palotában tanácskozott. Mind a négy államférfi azon az állásponton van, hogy védelmi kérdésekben csökkenteni kell az Európai Uniónak az Egyesült Államoktól való függőségét.
Ana Palacio spanyol külügyminiszter korábban erélyesen bírálta a mini csúcstalálkozót. Szerinte igazi európai védelmi és biztonsági politika nem jöhet létre három-négy ország kezdeményezésével. Palacio meggyőződése, hogy hibás az egész kezdeményezés, és mivel belső feszültség idején történik, azzal a kockázattal jár, hogy elmélyíti a megosztottságot az unióban. Ezzel szemben Michel Barnier francia európai biztos hasznosnak és előrevivőnek nevezte a négyek kezdeményezését.
A Financial Times a csúcs megtartásának feltételezhető indítékai között említi, hogy Guy Verhofstadt belga kormányfő - mint kezdeményező - szeretne felmutatni valamit a belga szavazópolgároknak három héttel a választások előtt, Franciaország és Németország pedig meg akarja jutalmazni Belgiumot azért, hogy kitartott mellettük Irak ügyében.
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.