2002. július. 30. 15:30 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Világ

Az öngyilkos merénylő mint biológiai fegyver

Új, rémisztő veszélyre hívták fel a figyelmet izraeli orvosok: az öngyilkos merénylők nemcsak testükre erősített bombáikkal, hanem fertőző betegségekkel is növelhetik az áldozatok számát.

Az öngyilkos merénylők több száz kilométer/óra sebességgel szétrepülő maradványai fertőző betegségeket is terjeszthetnek - értékelte döbbenten egy izraeli orvoscsoport a legutóbbi vizsgálat eredményeit. Az orvosok erre azután jöttek rá, hogy megvizsgálták az egyik túlélőben talált, az öngyilkos merénylőből származó csontszilánkot, amely hepatitis B vírussal volt fertőzve - írja a BBC.
A New Scientist című szaklapban is közölt cikk beszámol a vizsgálatról, amelynek során egy robbantásos merénylet harminckét áldozatát vetették alá teszteknek az orvosok CT műszer segítségével. Egy 31 éves nő testében több idegen eredetű tárgyat találtak, amelyekről csak a részletes vizsgálatok után derült ki, hogy nem fémdarabkák, hanem a merénylő csontszilánkjai voltak.

Az öngyilkos merényleteknek ezt a kockázatát eddig senki nem vette észre, mostantól azonban minden túlélő, aki megsebesül a robbantások során, hepatitis B elleni védőoltást kap - tájékoztatta a BBC-t dr. Itzhak Braverman, a kutatócsoport vezetője. A hepatitis B fertőző erejére jellemző, hogy az angliai kórházakban évek óta ellátják az alkalmazottakat a vírus elleni védőoltással, mivel elég csak érintkeznie egy sérüléssel, már meg is történt a fertőzés. A professzor szerint ezen kívül a dzsungelláz, a szifilisz, a Creutzfeldt-Jakob kór és a malária lehetnek azok a betegségek, amelyek az öngyilkos merényletek után néhány nappal, a terjedő fertőzésekkel még tovább növelhetik az áldozatok számát.

HIV-vírus nyomait egyelőre nem találták az emberi maradványokban, ám a csontszilánkokat nagyon nehéz alaposan analizálni, mivel a teszteket a vérminták és nem a csont vizsgálatára találták ki.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.