Miközben a fideszes Gulyás Gergely azzal érvel, hogy a 2010–2011-es alkotmányozó folyamat nyitott volt, és azt társadalmi vitára bocsátották, ez félrevezető, hiszen az alkotmányírási folyamat két, egymáshoz nem kötődő szakaszból állt: egy következményekkel nem járó nyilvános, és egy következményekkel járó titkos szakaszból – írja Kim Lane Scheppele, az amerikai Princeton Egyetemen oktató jogászprofesszor, aki a Paul Krugman Nobel-díjas közgazdásznak a New York Times oldalán vezetett blogján kap rendszeres publikálási lehetőséget. Scheppele rendszeres vendégszerzőjeként publikálja a magyar alkotmányozásról szóló cikkeit. A jogász korábban éveket töltött Magyarországon, és dolgozott a magyar bírói rendszerben, hétfői cikkében azt írja, ezért is veszi őt annyira komolyan a Fidesz-kormány, hogy támadást indítson ellene.

Gulyás Gergely fideszes képviselő április 4-én hozta nyilvánosságra azt a levelet, amelyben tévedéseket és megalapozatlan állításokat tulajdonít Scheppelének. Arra válaszolt, hogy Scheppele két héttel korábban az amerikai Helsinki Bizottság A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít címmel a washingtoni kongresszusban megtartott márciusi meghallgatásán beszélt arról, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogó módon ellenőriznie kell a 2014-es magyar választásokat. Hangsúlyozta: az EBESZ-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a választás szabályait már jóval a megméretés előtt véglegesítsék, hogy mindenkinek, aki részt kíván venni a voksoláson, elegendő ideje maradjon megfelelően megszervezni magát. A professzor indítványozta, hogy Magyarország barátai, beleértve az Egyesült Államokat, anyagilag támogassák azokat a programokat, amelyek felkészítik az állampolgárokat, jogászokat és bírókat az ország megváltozott alkotmányos kereteire. 

Ezt megelőzően szintén márciusban Scheppele a Krugman-blogon többek között arról írt: a magyar kormány 15 oldalnyi alkotmánymódosítást készített elő a tavaly életbe lépett, 45 oldalas alaptörvényhez, amely "gyakorlatilag visszájára fordít minden olyan engedményt, amelyre a kormányt az elmúlt egy év során rákényszerítették". Scheppele szerint az alaptörvény azóta elfogadott módosítása "újabb bizonyítéka annak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem ismeri el hatalmának semmilyen korlátozását".

Soha senki nem vetette össze nyilvánosan a Fidesz alkotmánytervezetét azokkal az alapelvekkel, amelyekbe állítólag a közvélemény is beleszólhatott, pedig Gulyás Gergely erre hivatkozva beszél a közvélemény számára nyitott alkotmányozási folyamatról – állapítja meg Scheppele, akinek legújabb cikkét eredetiben itt olvashatják, a teljes fordítást pedig a Galamus tette közzé.

A negyedik alkotmánymódosításról szólva Scheppele azt írta, csak trükk Martonyi János azon ígérete, hogy az egyházak elismerésével összefüggő sarkalatos törvények rendelkezései alkotmányos panasz tárgyát képezhetik, hiszen ha egy egyház bejegyzését elutasítják, azt rendeletben teszik, amely azonban nem támadható meg az Alkotmánybíróságon.

Nem igaz az a kormánypárti szöveg, hogy az Alkotmánybíróság külön megbízta volna a kormányt, hogy módosítsa az alkotmányt - írja Scheppele, mert bár igaz, hogy tavaly decemberben egy sor állítólagos alkotmánymódosítást formai alapon megsemmisített az Ab, de azért, mert a tartós módosításokat nem az alkotmányon belül hajtották végre, hanem ahhoz csatolva, de ez nem jelenti azt, hogy arra kérte volna a kormányt a testület, hogy alkotmányba illesszék a már megsemmisített részeket. Nem igaz Gulyás azon érve sem, hogy jogbizonytalanságot okozott volna, ha az elkaszált részek nincsenek törvénybe foglalva, ugyanis - írja Scheppele - az átmeneti rendelkezések szinte valamenyi megsemmisített alkotmánysértő rendelkezése duplikálva volt létező sarkalatos törvényekben.